Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke

Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke: a szakértők szerint 80 százalékukban megtalálható a hulladék.

Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag. Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) fészkeiben 80 százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Ugyanakkor más, fészküket évente újraépítő fajok – például a sirályok – fészkeinek csak egyharmadában találtak műanyaghulladékot. A nagy eltérések oka valószínűleg fészeképítési szokásaik különbözőségében rejlik: az üstökös kárókatonák évről évre ismét ugyanazt a fészket használják, így a szemét felhalmozódik. A hulladék többnyire háztartási szemét, melyet a lakott területeken dobnak el az emberek.

“Nem azért végzik ezek a madárfészkekben, mert a madarak felszedegetnék őket és elvinnék, hanem a tengeri áramlatok szállítják a közelükbe” – mondta Ruedi Nager, a Glasgow-i Egyetem ökológusa. Szakértők úgy vélik, hogy a madarak a fészkük közelében partra mosott hulladékot csípegetik fel. A kutatók összehasonlították a madarak által a fiókák számára felöklendezett táplálék alapján a lenyelt hulladékot a fészekben lévő szeméttel. A táplálékba került műanyag más típusú volt, mint a fészekben talált hulladék, ami arra utal, hogy utóbbi más forrásból származik – véli Nager.

A tengeri madarak száma globális szinten jelentősen csökken, ezért fontos megismerni minden ebben szerepet játszó faktort. A tengeri madarak a táplálkozásuk során is találkoznak a műanyagszennyezettséggel, de bele is akadhatnak a hulladékba és az a fészkükben is megjelenik. Utóbbi különböző módokon befolyásolhatja a madarakat: hatással lehet a fészek minőségére és tulajdonságaira, ez pedig hátrányt jelenthet a tojásokra és a fiókákra is. A műanyag szemét típusának, mennyiségének és forrásának ismerete segíthet a környezetvédőknek abban, hogy célzott intézkedéseket dolgozzanak ki a tengerimadár-populációk segítésére – mondják a kutatók.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.