Műholdas nyomkövetőkkel óvják a védett madarakat a szélkerekektől

Műholdas nyomkövetőkkel végzett vizsgálatokkal kívánja megakadályozni a kisalföldi védett madarak és a területre tervezett szélerőművek “végzetes találkozását” a győri Energy Corp Hungary Kft. és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

A szervezet közleményében kifejtik: a megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepet kapnak a fosszilis energiahordozók kimerülése, valamint a gazdasági és a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése miatt.A zöld energia elkerülhetetlen alkalmazása ugyanakkor  egyes konkrét esetekben komoly természetvédelmi kérdéseket is felvet – húzzák alá.Az egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőműfarmok elhelyezése, mivel több negatív külföldi – kaliforniai, skóciai, és norvégiai – példa is bizonyítja, hogy a madarak vonulási útvonalába épített szélkerekek komoly veszteségeket okoznak a madárfajok állományában – emeli ki a civil szervezet.

A farmok hosszas magyarországi természetvédelmi szempontú engedélyeztetési kötelezettsége ellenére a szélkerekek felállítása után már csak ritkán kerül sor azok élővilágra gyakorolt hatásának ellenőrzésére – mutat rá az MME.

A két szervezet megállapodása értelmében az MME munkatársai rendszeresen ellenőrzik a Magyarország legszelesebb területének számító Kisalföldön található Mosonszolnok térségében felállított szélerőműfarm területét, ahol regisztrálják az esetleges madárpusztulásokat.

A szakemberek a helyszíni felmérés mellett a modern technikát is segítségül hívják az ellenőrzéshez, és területen fészkelő kerecsensólyom-populáció két tagját műholdas jeladókkal jelölik meg. A napelemmel és beépített GPS-egységgel rendelkező, 22 grammos eszközök naponta többször méteres pontossággal mérik be a madarak helyzetét. A  jeladók lehetővé teszik a fokozottan veszélyeztetett sólymok szélkerekek közötti “aktivitását”.Az alkalmazott technikát Magyarországon eddig fekete gólyákon, parlagi sasokon, illetve a szlovák-magyar kerecsensólyom-védelmi LIFE programban alkalmazták.

Ajánlott tartalom

Okoserdő-fejlesztésről kötöttek megállapodást

Együttműködési megállapodást kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp Kft. az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésére a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére - közölte az egyetem az MTI-vel.