Műholdképen látható az Aral-tó veszte

A tározót még a szovjetek építették az 1950-es években, és az 1300 kilométerre lévő Amu-Darya folyó látja el vízzel. A probléma abból adódik, hogy ez a folyó felelne a sós vizű Aral-tó feltöltéséért is, így viszont a vize 90 százaléka a tározóba jut, a Föld negyedik legnagyobb tava pedig fokozatosan kiszárad: 1963 és 1987 között a 60 százaléka eltűnt, és a sótartalma is megduplázódott. Jelenleg már nem is egy tó, hanem inkább négy kisebb, és egyre csak zsugorodik. Pan Gimun ENSZ-főtitkár 2010-ben már így is a világ egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájának nevezte a folyamatot, de a mostani vízhasználat mellett 2020-ra az Aral-tó teljesen eltűnhet.

Míg a tó kiszáradása miatt felszívódó só ellehetetleníti a földművelést és csökkenti az ivóvízkészletet, a műholdképen látható óriási tározó éppen hogy vízzel látja el a sivatagon keresztül haladó öntözőcsatornát, így életben tartja a türkmenisztáni mezőgazdaságot. Ennek eredményeként a rendkívül szegény ország munkaerejének felét, illetve a GDP 7 százalékát is ez a szektor biztosítja.

forrás: index.hu

Ajánlott tartalom

Egyre nyitottabb a magyar lakosság a körforgásos gazdaságot erősítő megoldásokra

Egyre nyitottabb a magyar lakosság a körforgásos gazdaságot erősítő megoldásokra, így például a szelektív hulladékgyűjtésre, ráadásul a válaszadók csaknem 40 százaléka meg van győződve arról, hogy a hulladék értékes energiaforrás - derült ki a Mol friss kutatásából, amelyet kedden a globális újrahasznosítási napon juttattak el az MTI-nek.