Nagy István: nagyra becsüljük és kiemelten támogatjuk a méhészek munkáját

A méhészek tevékenysége teszi élhetővé és fenntarthatóvá környezetünket – mondta Nagy István agrárminiszter szombaton Sárváron.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A tárca vezetője a Sárvár és Vidéke Méhészegyesület alapításának centenáriumi ünnepségén hozzátette: mézet lehet importálni, beporzást viszont nem, enélkül azonban nincs jövő és nincs élelmezésbiztonság – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a minisztérium sajtóirodája. Nagy István emlékeztetett, hogy az Európai Unióban mintegy 20 millió méhkaptár van, és 711 ezer méhész dolgozik. Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartanak, és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, ami az egyik legmagasabb a világon. Kitért arra is, hogy a 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének intézkedései között a hazai forrásokkal együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a méhek után igényelhető állatjóléti támogatás is. Az egészséges méhállományok fenntartását és az egész ágazatot segíti az Európai Unióban hazánkban elsőként bevezetett támogatás, amely méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget jelent. Azt mondta, a méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban. Ezt felismerve Magyarország Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. Emellett már öt éve kapnak a magyar méhészek hazai forrásból méhegészségügyi támogatást, amit egymillió méhcsalád után igényelnek évente. Ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként – fűzte hozzá. A rendezvényen Nagy István miniszteri oklevéllel köszönte meg a 100 éves fennállását ünneplő Sárvár és Vidéke Méhészegyesület “elhivatott és értékteremtő munkáját” – olvasható a közleményben.

Ajánlott tartalom

Országos ESG-kutatás: a magyar vállalatok többségénél még nem prioritás a fenntarthatóság, pedig fokozatosan egyre többeket érint a szabályozás

A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem, pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre – derül ki a Pensum Group és a DTC Solution országos, döntéshozó vezetők körében végzett kutatásából. Eközben sokan keresik a helyét és leendő gazdáját a témának, hiszen az uniós és hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra.