Nagy mennyiségű habkő úszik a Csendes-óceánon

Nagy mennyiségű habkő úszik a Csendes-óceánon. A vulkanikus eredetű kőzetből álló "áramlat" 150 négyzetkilométeres felületen sodródik.

A horzsakőáramlatot először ausztrál vitorlázók észlelték a hónap elején. A szakértők szerint a kőzetek egy Tonga közelében lévő víz alatti vulkánból származnak, mely műholdfelvételek szerint augusztus 7. körül tört ki. A habkő vagy horzsakő egy könnyű, buborékszerű üregekben gazdag kőzet, amely lebeg a vízen. Akkor keletkezik, amikor gyorsan hűl le a magma. A kutatók szerint a vulkanikus kőzet nagy áramlatai akkor alakulnak ki, amikor egy vulkán viszonylag sekélyebb vízben helyezkedik el. Egy katamaránjával Fidzsire tartó pár észlelte először a jelenséget, amikor egy éjszaka véletlenül bekeveredtek a kövek közé. Különböző, az üveggolyótól a baseball-labdáig terjedő méretű mintákat küldtek be a Queenslandi Műszaki Egyetemre (QUT) elemzésre. Scott Bryan, a QUT geológusa szerint a régióban ötévente egyszer észlelhető ilyen nagy mennyiségben habkő. „Időnként észlelnek ilyen jelenséget, általában az óceán közepén talált szigetként, melyre aztán nem lehet többé rábukkanni” – idézi a szakembert a BBC. Hozzátette: „Olyan, mintha az óceán felülete szárazfölddé válna”.

A kutató szerint a műholdfelvételeken látható, hogy a mező azóta két nagy részre szakadt. „Jelenleg több trillió horzsakő darab úszik együtt, idővel azonban feltöredezik és szétszóródik az óceánban” – fejtette ki Bryan. A habkő az óceán áramlatain utazik, otthont teremt több tengeri élőlény számára és szállítja az organizmusokat az óceánon át. Bryan szerint a kőzet jelenleg üres és kopár, a következő hetekben azonban organizmusok fognak rácsatlakozni. A horzsakőáramlat nyugati irányba, Fidzsi felé tart, valószínűleg elhalad Új-Kaledónia és Vanuatu mellett, majd vélhetően egy év alatt éri el Ausztráliát.

Ajánlott tartalom

Tavasszal csaknem 45 ezer diák vesz részt az Iskolában az Erdő Programban

Újabb 500 helyszínen folytatódik az Iskolában az Erdő Program.