A nagyfeszültségű távvezeték kikapcsolása nélkül, különleges védőruhában végezték el kerecsensólyom-fiókák megjelölését csütörtökön a Mavir ócsai alállomásánál; a fokozottan védett madarak szívesen foglalják el a távvezetékek 40 méteres oszlopain elhelyezett műfészkeket.

Nagyfeszültség alatt gyűrűztek kerecsensólymokat Ócsán

A nagyfeszültségű távvezeték kikapcsolása nélkül, különleges védőruhában végezték el kerecsensólyom-fiókák megjelölését csütörtökön a Mavir ócsai alállomásánál; a fokozottan védett madarak szívesen foglalják el a távvezetékek 40 méteres oszlopain elhelyezett műfészkeket.

„Igyekszünk komfortossá tenni az oszlopokat a madárvilág számára” – mondta Tari Gábor, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) vezérigazgatója. A cég tavaly több mint 100 millió forintot fordított környezetvédelemre, ebből 12 millió forintot kapott a madárvédelem. A Mavir tavaly szerződést írt alá a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) a Kerecsensólyom-védelmi Program hosszú távú támogatásáról.

A vállalat ócsai alállomásának határában meggyűrűzött öt fióka után még számos madárutód kap jelölést a társaság környezetvédelmi projektjének keretében – mondta el az eseményen Bíró György, a Mavir környezetvédelmi főmunkatársa.
Az első hét műfészket 1991-ben helyezte ki a cég, tavaly már összesen 380 darab ilyen eszköz volt a Mavir tulajdonában lévő oszlopokon.
A nagyfeszültségű távvezetékeken ritkán fordulnak elő madárbalesetek: a vezetékek egymástól való távolsága nagyobb, mint az áramszolgáltatók tulajdonában lévő rendszereknél, ezért a madarak nem akadnak bele; az oszlopok veszélyesnek tartott részeit sok helyen műanyagborítással szigetelték, hogy ne érje őket áramütés.
Bíró György elmondta azt is: a hazai tapasztalatokat hamarosan átadják a környező országok nagy áramelosztó cégeiknek, és tanácsokkal segítik őket a madárvédelmi program beindításánál.

Halmos Gergő, a madártani egyesület ügyvezető igazgatója közölte: Szlovákiában van még nagyobb kerecsensólyom-állomány. Csak a Kárpát-medencei állományról mondható el, hogy növekvő, köszönhetően az aktív természetvédelmi tevékenységnek. Magyarországon a példányonként egymillió forint eszmei értékű madárfajból az 1970-es évek közepére 30 alá csökkent a fészkelő párok száma, ma viszont mintegy 200 pár van, ezek a fele a Mavir oszlopain fészkel.

A kerecsensólyom maga nem épít fészket, hanem más madarak fészkeit használja, ezért műfészkek elhelyezése sokat segít. „A kihelyezett fészkelőládákat maguktól foglalták el, és láthatóan jól érzik benne magukat” – mondta a szakember, aki megjegyezte: az újabb fészkelődobozok már nagyon jól védik a fiókákat az időjárás viszontagságaitól.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.