Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Egyebek mellett a klímavédelemre, a kohéziós politikára, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására fordítható összegeket is növelné az Európai Unió jövő évi költségvetésében az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott határozata értelmében.
A strasbourgi plenáris ülésen megszavazott álláspont értelmében kétmilliárd euróval emelnék az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslatában szereplő jövő évi forrásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésre. Emellett növelnék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Erasmus+ program büdzséjét, valamint bővítenék a finanszírozást a digitalizáció, a migráció kezelése és a külpolitika céljaira is, ide értve a nemzetközi fejlesztéspolitikát és a humanitárius segítségnyújtást. “A költségvetésnek szilárd kiindulópontul kell szolgálnia az új generációs közösségi programok elindításához” – hangsúlyozták. Deutsch Tamás fideszes képviselő arról számolt be, hogy az általa benyújtott javaslat nyomán a képviselőtestület hárommilliárd euróval növelné a 2020-as kohéziós forrásokat, így biztosítva a már megvalósított tagállami projektek számláinak kifizetését. Rámutatott: el kell kerülni az előző többéves pénzügyi keretterv végén előállt “likviditási hiány” problémáját, ezért a mostani lépés “óriási áttörésnek” számít – mondta. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte jelenlegi formájában a 2021-2027-es költségvetési keretre vonatkozó tervezetet, amely szerinte kettős mércét alkalmaz, ráadásul jelentősen csökkentené a regionális fejlesztési és agrárforrásokat. Hozzátette, a finn soros EU-elnökség beterjesztései sem tartalmaznak számottevő javulást.
A magyar régiókat hátrányos helyzetbe hozó EU-s tervek tükrében különösen szomorú a magyar ellenzék arra vonatkozó próbálkozása, hogy a jövőben ne Magyarországon döntsenek arról, hova jutnak az uniós fejlesztési pénzek – fogalmazott Deutsch, aki szerint ezen elképzelés “életveszélyes”, és “nyílt támadást” jelent az ország ellen. Ujhelyi István MSZP-s képviselő aláhúzta, hogy az állásfoglalásban kiemelt helyen szerepel az ingyenes Interrail vasúti bérlet ötletére épülő DiscoverEU program, amely így 2020-ban is folytatódhat. “Büszke vagyok rá, hogy elsőként karoltam fel a kezdeményezést, és segítettem a megvalósulását. Az elmúlt években közel 300 ezer fiatal jelentkezett a programra, közülük 50 ezren tudtak élni az ingyenes vonatbérlet nyújtotta utazással. A program sikerét jól mutatja, hogy a Magyarországon elérhető bérletekre is csaknem tízszeres volt a túljelentkezés. Kétségkívül ez az EU egyik legprogresszívebb és legtöbb bővítési lehetőséget rejtő programja, amelyre 2021 után várhatólag már évente 100 millió euró fog rendelkezésre állni” – írta.
Az Európai Unió másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányait tömörítő tanács később leszögezte, nem tudja elfogadni az EP minden módosító indítványát, így október 29-én háromhetes intézményközi egyeztetési folyamat kezdődik az Európai Unió jövő évi költségvetéséről.
Ha november 18-ig nincs megállapodás, akkor az Európai Bizottságnak újabb költségvetési javaslatot kell beterjesztenie. Az EB eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő 2020-ra. A bőkezűbb kiadási keretet támogató parlament ezzel szemben 171, illetve 159,1 milliárd eurót szeretne elérni, a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 166,8 és 153,1 milliárd eurót.
