Nagyobb hangsúlyt fektetnek a gólyák védelmére

A gólyák biztonságos költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az egyik energiacég, amely a kerecsensólymoknak is újabb költőládákat helyez ki.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Új gólyafészek-tartók kihelyezésével, fészek-kikönnyítésekkel, a megrongálódott fészkek javításával és madárbarát hálózati burkolatokkal teszi biztonságossá a gólyák költését az E.ON – közölte az energiacég pénteken az MTI-vel. Az idei szezonban több mint 100 ponton helyeznek ki új fészektartókat, a legtöbbet Baranya, Tolna és Somogy megyében. Az új fészektartókkal együtt idén már 3000-nél is több fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON dunántúli és Pest megyei áramhálózati oszlopain. A nagyvárosok környékén található szemétlerakókat szívesen látogatják a gólyák táplálék reményében. Tavaly a kaposvári és a Nagykanizsa melletti hulladéklerakó oszlopait szigetelte az energiavállalat, idén pedig Pest megyében végeznek földkábelesítést. A pusztazámori szemétlerakó környékén akár 15-20 gólyapár is fészkel, a föld alá vitt kábeleknek köszönhetően pedig mostantól biztonságosabbá válik számukra a költés. A vezetékeket megszüntetik, az oszlopokat azonban meghagyják a szakemberek, mert ezeken vannak a gólyák évről-évre birtokba vett fészkelőhelyei.

Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON, a nemzeti parkok, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg. Az év madarának választott kerecsensólyom európai állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel. Az E.ON újabb mesterséges költőládákat szerel a nagyfeszültségű oszlopaira, hogy segítse a vándor- és kerecsenskerecsensólymok szaporodását. A mesterséges ládákban költő pároknak átlagosan egy fiókával többet sikerül felnevelniük, mint a természetes fészkekben. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain lévő költőládáinak száma idén száz fölé emelkedik. A 2023-24-es szezon madárvédelmet szolgáló fejlesztései az E.ON Hungária Csoport területén többszáz millió forintos költséggel járnak, melyet az energiacég finanszíroz.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.