A mai napig vitatott, hogy mi lesz a jövő energiaforrása. Sokan a napelemes rendszerek, sokan pedig a szélerőművek mellett teszik le a voksukat.
Mindkét áramtermelési módnak megvan a maga előnye, és éppúgy a maga hátránya is. Mindezért érdemes megvizsgálni, hogy adott területen, melyik is számít a megfelelő megoldásnak. A megújuló energiaforrások esetében elsősorban a nap- és a szélenergiára gondolunk. Ennek egyszerű az oka, hisz a legtöbben a kisebb-nagyobb napelemes rendszerekkel, vagy éppen szélerőmű farmokkal találkozhatunk. A napelemek és szélturbinák ugyanakkor nem csak nagy beruházásként hozhatók létre, hanem akár háztartási szinten is. Ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy melyik lenne a legalkalmasabb kialakítási lehetőség. Aki kicsit jobban utánanéz az alternatív energiatermelésnek, az tudhatja, hogy mindkét területen dinamikus a fejlődés, és folyamatosan újabb eredmények születnek.
SZÉL- ÉS NAPENERGIA MŰKÖDÉSE
A szél általi energiatermelést úgy a legegyszerűbb leírni, hogy az áramló levegő keresztülhalad a turbinákon, a mozgási energia pedig így árammá alakul. Mindezért a szélerőművek ideális telepítési helyszíne az olyan nyílt terület, ahol a légmozgást nem akadályozza semmilyen tényező. A korlátozó tényezők miatt is épülnek a szélturbinák olyan magasra, hogy a fák, épületek ne befolyásolják negatívan a levegő áramlását. Valójában a szélenergia a napenergia eredményterméke, hisz a szél maga a különböző mértékben felmelegedett területek közöti légmozgás.
A napenergiának két vállfaját ismerjük. Egyik a termikus, mikor is a (sötét) tárgyakat érő napsugarak felmelegítik azt (napkollektor), másik pedig a fotovoltaikus, amikor a fotonok (a Nap által kibocsátott részecskék) energiája kerül átalakításra elektromos árammá (napelemes rendszerek). A napenergia hasznosításának utóbbi vállfaja a legnépszerűbb napjainkban.
A NAPELEMEK ÉS A SZÉLTURBINÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A szélenergia egyik nagy hátránya, hogy azok elsősorban helyhez kötöttek, vagyis csak ott érdemes őket telepíteni, ahol folyamatos és viszonylag állandó sebességű a légmozgás, valamint nincsenek olyan gátló tényezők, amik változtathatnának a szél mozgásán. Amennyiben megfelelő helyszínt választunk a szélerőmű létesítésére, akkor a telepítés után szüntelenül termelik majd az áramot, még az éjszakai órákban is.
A szélturbinákkal szemben napelemes rendszert szinte bárhova lehet telepíteni, ahol süt a Nap. Ilyen hely pedig bőven van, de persze itt is figyelni kell arra, hogy elkerüljük a napelemek legnagyobb ellenségét, az árnyékot. Amennyiben ezt ki tudjuk küszöbölni, akkor a fotovoltaikus rendszert ki lehet építeni lapos- és ferde tetőn, vagy speciális tartószerkezettel a talajra is. A napelemek viszont csak bizonyos napszakban képesek a termelése. Egy jól kialakított, déli tájolású rendszer viszont napkeltétől egészen napnyugtáig képes áramot előállítani. A napelemes rendszerek további nagy előnye a szélerőművekkel szemben, hogy karbantartási szükségletük a létesítést követően minimális. Ellentétben a szélerőműveknél, ahol jelen vannak mechanikus elemek is szükségszerű az időnkénti felülvizsgálat, esetleg alkatrészcsere. Ez azt is jelenti, hogy az egyidejű befektetés után a napelemek rendszeres költsége minimális, míg a szélerőműveké a későbbiekben is nagyobb anyagi ráfordítással jár. Ugyanakkor mindkét típusú energiatermelésben a méretezés szinte korlátlan. Megfelelő nagyságú szabad területen ezek az erőművek akár több gigawattos teljesítményűek is lehetnek.
EGY AMERIKAI KÍSÉRLET EREDMÉNYE
Az USA-ban, egészen pontosan a Washington állambeli Inland Power & Light közüzemi cég végzett el egy kísérletet, arra vonatkozóan, hogy a lakossági energiafelhasználás terén melyik energiaforrás mutatkozik előnyösebbnek, a nap vagy a szél. Az egzakt kimutatás érdekében a háztartásokban a napelemes rendszereket és szélturbinákat telepítettek. A 14 hónapos kísérlet eredménye pedig megdöbbentő volt. A napelemekkel 5-ször annyi energiát lehetett előállítani, mint a szélturbinákkal. Ez pedig egy elég meggyőző érv a napelemes rendszerek alkalmazása mellett.