Napelemadó: kínos a minisztériumi magyarázkodás

A napelemek magyarországi megadóztatásánál is elgondolkodtatóbb az ügyben illetékes szaktárca kiléte, de az is, hogy a felmerült kérdésekre milyen választ adtak.

Január 1-től környezetvédelmi termékdíjat vetnek ki a napelemekre, miután az erről szóló törvény módosításával azt a „jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolták. A kilogrammonként fizetendő 114 forintos díjjal kapcsolatban a hvg.hu a gazdasági és a fejlesztési tárcának is kérdéseket tett fel.

Azt kérdeztük az NGM-től és az NFM-től, hogy milyen szakmai indokokkal támasztható alá a napelemek bevonása az adóztatási körbe, illetve, hogy ebből a költségvetés mekkora bevételre számíthat? Megkérdeztük azt is, hogy van-e arra lehetőség, hogy – miként például az útdíj kiterjesztése vagy az EKÁER bevezetése során – a szakmai érvek változtassanak a díj mértékén vagy kivetésén. A válaszok helyett egy, a Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodája által küldött közleményt kaptunk.

E szerint:

„Az Európai Unió szigorú szabályokat ír elő az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak gyűjtésére és hasznosítására. Az EU vonatkozó irányelve az úgynevezett e-hulladékok közé sorolja, vagyis a szórakoztató elektronikai berendezésekkel egy kategóriába helyezi a napelemet és a napcellát is.

A termékdíjról szóló törvény módosítása nem tesz semmi mást, mint átülteti a magyar jogszabályokba az EU irányelvi besorolásait. A termékdíjköteles termékek köre nem csupán a fotovoltaikus elemekkel bővül, valamennyi olyan elektromos és elektronikai berendezésre vonatkozik, ami az irányelv hatálya alá tartozik.

Az uniós irányelv ehhez a termékkörhöz határoz meg begyűjtési és hasznosítási arányokat, amelyek minden tagállamra, így Magyarországra nézve is kötelezőek. 2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45 százalékának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük.

2019-től ez az arány 65 százalékra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást. Egy-egy terméknél nemcsak azt kell nézni, hogy működése közben milyen szerepet tölt be, hanem azt is: mi történik vele azután, hogy hulladékká válik. Az elektromos és elektronikai termékekről – így a napelemről is – általánosságban elmondható, hogy használatuk befejeztével veszélyes hulladéknak minősülnek függetlenül attól, hogy működésük alatt környezetbarátak voltak-e, vagy sem.”

forrás: hvg.hu

Ajánlott tartalom

Jó hír érkezett, ingyenes szigetelési pályázat indul!

Új lendületet kaphatnak az ingyenes lakossági födémszigetelési programok, miután az energiahatékonysági törvény módosítása révén több százezer háztartás előtt nyílik meg az út a támogatott felújításokhoz.