Emiatt jön a pluszdíj a napelemes kiserőművekre

A következő hónapokban jelentősebb fejlesztések lehetnek a megújuló erőművek építésében Magyarországon a tavaly befogadott engedélyeknek köszönhetően.

A szakértők szerint hiba a fejlesztésekből a szélerőműveket kizárni, viszonyt védhető a kiserőművekre bevezetett elosztói teljesítménydíj. Magyarországon a megújuló villamosenergia-termelés részaránya mintegy hét százalék a fogyasztáson belül, ám ennek jelentős része szilárd biomassza égetésből származik, ami ráadásul jelentős része szénnel való együtt égetés. A szélenergia piac lassan telítődött, ugyanakkor napenergiának még mindig alacsony részaránya, de ez a szegmens exponenciálisan növekszik. Az új támogatási rendszer a Megújuló energia támogatási rendszer (Metár) 2017 januárjával lépett hatályba – ennek a rendszernek a terheit továbbra is a az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult villamos energia fogyasztók viselik.

A korábbi rendszerben szerzet jogok, a kötelező átvételi (kát) támogatásokat az Metár-rendszer bevezetése nem érinti, azok tovább élnek – mondta Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2017 konferenciáján.

A Metár új filozófiát hozott: a jövőben az kaphat támogatást amely cég megújuló energiából termel áramot. Támogatást – vegyes üzem esetén – csak a megújuló rész kaphat – ugyanakkor ez a támogatási rendszer nem érinti a háztartási kiserőműveket – magyarán a családi házak tetejére szerelt napelemes. A Metár támogatásaira pályázni kell a beruházáskor, erre tendereket írnak ki. A támogatás prémiumrendszerben működik, vagyis a megújuló termeléshez támogatást lehet kérni. A 0,5 megawatt kapacitású erőműveknél megmarad a korábbi kát-rendszerhez hasonló támogatás – de kisebb prémiumokkal. Tavaly év végéig 2451 darab engedély érkezett be még az előző rendszerben – ezek révén jelentős napenergia kapacitások épülhetnek ki – még ha nem is épül meg minden projekt. A fejlesztők a beruházásokat még a kát-rendszerbe gondolkodtak, ha minden beruházás megépülne akár 120-140 milliárdos kát-támogatás kifizetését jelentené – mondta Grabner Péter.

Miért kell a tetőre szerelt napelem után díjat fizetni?

A háztartási kiserőművek száma exponenciálisan növekszik – ami szabályozási bizonytalanságot visz a rendszerbe -, ezért is vezette be az energiahivatal – egyelőre nulla forinttal – az elosztói teljesítménydíjat – mondta az elnökhelyettes. A kiserőművek pluszterhelést adnak a villamos energia hálózatoknak – ez a díj finanszírozza a plusz hálózat fejlesztési költségeket.

Az elosztói teljesítménydíj nem adójelegű teher – hanem a villamos elosztói hálózat fenntartóját illetik majd meg. A díjat a 4 kW-nál nagyobb kiserőműveknek (lakóházak tetejére szerelt napelemek) után kell megfizetni, ám ennek mértéke nulla forint. A háztartási kiserőművek túlnyomó többségét a magyar háztartások ennél kisebb kapacitással tervezik, így később sem jelent terhet – hangsúlyozta Grabner Péter. Rövid távon a nulla forintos mértéken nem változtatni, annak emelése a fejlesztések függvényében kerülhet sor. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Miért érdemes otthoni víztisztítót használni?

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.