Napelemekkel gyártják az ammóniát

Az Új-Dél-Wales-i és a Sydney Egyetem tudósai áttörést értek el a zöld ammónia előállításában.

Az új eljárás pedig globális változást hozhat a mezőgazdaságban, az iparban és a logisztikai láncokat illetően. Az új technológiában pedig döntő szerep jut a napelemes rendszereknek, a napenergiának. A közelmúltban az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) és a Sydney-i Egyetem (USYD) kutatói közös kutatómunkával sikeresen állítottak elő „zöld ammóniát” levegőből, vízből és napenergia segítségével.  Az új technológiai eljárás nem igényel az eddig ismert folyamatokhoz képest magas hőmérséklet, nagy nyomást és nagy volumenű fizikai infrastruktúrát. A kutatók úgy vélik, hogy az új gyártási módszer, amelyet eddig csak laboratóriumban mutattak be, szerepet játszhat majd a globális zöld energiaforrásra (hajtóanyagra) való áttérésben, írta a pv-magazin.com.

Az ammóniát, mint hidrogénterméket, jelenleg főként a műtrágya-gyártás során használják, de döntő szerepet játszhat a fejlődő hidrogéngazdaságban, különösen szállítási üzemanyagként cseppfolyósított formájában. Az ammónia nagy előnye, hogy az új eljárással már 33 °C-on biztonságosan lehet cseppfolyósítani az anyagot, valamint sokkal könnyebben és hatékonyabban képesek a folyadékot tárolni és szállítani, mint az tehetik a hidrogén esetében.

Az új gyártási folyamat áttörésnek a kulcsa az anyag negyedik állapotába, a plazmában található. A plazma alkalmazásával a kutatócsoport képes volt a levegő nitrogéntartamát NOx (akár NO2, akár NO3) közbenső anyaggá alakítani, amely reaktívabb, mint a levegőben lévő alapállapotú gáz. A technológiai áttörést így a nagy teljesítményű plazma reaktorok és az elektrokémia összekapcsolása hozta meg.

AZ ÚJ AMMÓNIAGYÁRTÁSI ELJÁRÁS TOVÁBBI ELŐNYEI

Ezidáig az ammónia előállítására a Haber-Bosch-eljárást alkalmazták, ami viszont jelentős költséggel és károsanyag-kibocsátással járt. Számítások szerint az ammónia előállítása a világ energiájának körülbelül 2%-át emészti fel és a globális szén-dioxid-kibocsátás 1%-ért tehető felelőssé. A Haber-Bosch-folyamat ráadásul a jelentős infrastrukturális igény miatt csak központosítottan folytatható, ami szükségszerűen többlet szállítást és felesleges károsanyag-kibocsátást is okoz.

Ezzel szemben az új eljárás könnyen kialakítható a Föld szinte bármely pontján. A kutatók úgy vélik, hogy a technológia piacosításával akár a gazdák is képesek lesznek majd előállítani saját „zöld ammóniájukat” a műtrágya készítéshez birtokaikon. Az egy helyen történő nagymennyiségű tárolás veszélyeire pedig a közelmúltban történt bejrúti robbanás is felhívta a figyelmet.

A folyékony ammónia további nagy előnye, hogy valójában több hidrogént tárol, mint maga a folyékony hidrogén, ezért egyre nagyobb az érdeklődés az ammónia, mint a szén-dioxid-mentes gazdaság potenciális energiaforrásának felhasználása iránt.

MIKÉNT KERÜL A NAPELEMES TECHNOLÓGIA A KÉPBE?

Az előállított ammónia csak akkor tekinthető igazán zöldnek, ha az előállításhoz használt szükséges energia is valamilyen karbonsemleges eljárással történik. A. gyakorlatban az új technológián alapuló ammóniagyárak mellé telepített napelemparkok, napelemes erőművek biztosítani tudják a kellő mennyiségű energiát az eljárás lebonyolításához. A végeredmény pedig a közvetlen felhasználásra, vagy exportra kész folyékony anyag. 

 

Kép: ammoniaenergy.org

Ajánlott tartalom

150 ezer forintos napelemes rendszerek kezdtek el terjedni

Az erkélyre szerelhető napelemek már 150 ezer forinttól elérhetők a piacon.