Egyre több olyan nagyváros van, ahol a buszmegállók valóságos műalkotásokká válnak, vagy pedig hagyományos funkciójukon jócskán túllépnek. Firenzében az EyeStop érintőképernyővel fedett, napelemmel működő megálló, amely egy olyan búvóhelyre emlékeztet, amilyent vihar esetén keres az ember. (Aiolus News)
Az egész építmény ragyogni kezd, amikor a busz közeledik, a képernyőn pedig a várakozók elhelyezhetik hirdetéseiket és közösségi közleményeiket is. A japán, Nagaszaki prefektúrában lévő Iszahaja városban gyümölcsformákat öltenek a megállók. Leggyakrabban dinnyét vagy epret formáznak. A nagyobb kényelem kedvéért még heverővel és kávézóasztallal is ellátják őket. Az Ikea szinte teljes szobát kínál megálló helyett, ami nem biztos, hogy a közlekedési cégnek jó reklám, hiszen általában ilyen helyen – jó esetben – nem tölt túl sok időt az ember. A Georgia állambeli Athens egyetemi városban stílszerűen három iskolabusz darabjaiból áll a megálló. A kaliforniai Yosemite nemzeti park várakozóját akár Flintstone Frédi kőkorszaki kőfejtőjében is építhették volna. Párizsban a Boulevard Diderot-n könyvesbolt is része a megállónak. A csúcs azonban a kaliforniai Ventura városban felépült, ugyancsak napelemmel működő szürreális Bus Home-ja, amelyet Denis Oppenheim szobrász-építész alkotott meg: számos repülőtéri tranzit elbújhat a pihenő szobákkal, ivó kutakkal, étteremmel ellátott váró mellett.