Napelemmel állítanak elő hidrogént

Az ausztrál tudósok által kidolgozott, bemutatott rendszerről állítják, hogy 20%-os hatékonyságú a szolár hidrogénné alakításánál, és a hidrogén fajlagos költsége (levelized cost of energy, LCOE) kilogrammonként 4,10 USD.

A közvetlen szolár hidrogén előállítási technológia olyan tandem perovszkit-szilícium napelem cellával működik, amelynek páratlanul magas üresjárati feszültsége eléri az 1271 V-t, míg energiaátalakítási hatékonysága a 24,3%-ot. Ausztrália Nemzeti Egyetemhez és az Új Dél-Wales-i Egyetemhez (UNSW) tartozó kutatókból álló csoport új technológiát dolgozott ki a közvetlen szolár hidrogén előállítás (direct solar hydrogen generation, DSTH), amely a beszámolók szerint 20% körüli szolár-hidrogén hatékonysággal működik. A DSTH projekteknél a fotovoltaikus egység által megtermelt elektromos áramot használják fel közvetlenül a vízbontás redoxireakciójához, elektrolizáló berendezés vagy bonyolult áram infrastruktúra nélkül. Azonban a kereskedelmi hasznosíthatóság elérése még igen távoli a 19% körüli hatékonyságok ellenére is, a drága félvezetők és a nemesfém katalizátorok miatt. „A bemutatást szolgáló projektünknél olcsó félvezetőket használtunk, és alacsony költségű nikkelalapú katalizátorokat, hogy bemutassuk az ipari léptékben rejlő hatalmas potenciált” – tájékoztatta Siva Karuturi kutató a pv magazine-t. „A tandem perovszkit-szilícium napelem cellák kereskedelmi forgalomba hozásáért folyó munka mellett a nagyüzemi vízbontó cellákkal végzett munka folytatása készítheti elő az utat az ipari termelés számára.”

Az ausztrál csoport által kidolgozott integrált vízbontó cella „virágszár” alakú, és a tervek szerint hidrogénfejlesztési reakció (hydrogen evolution reaction, HER) lesz az alapja, nikkel-molibdén elektróda mellett, amely nem nemesfém alapú, hatékony katalizátora a hidrogénfejlesztési reakciónak, hidrogén megkötésére alkalmas energiájának és kiváló lúggal szembeni korróziós tulajdonságának köszönhetően. Ezt az elektródát oxigénfejlesztési reakcióra alkalmas, alacsony költségű nikkel-vas (NiFe) ötvözetből készült elektródával társítják, amely cserébe kiválóan alkalmas az oxigénfejlesztés katalizálására.
A közvetlen szolár hidrogén előállítási rendszereket (DSTH) rendszerint két vagy több különálló fotovoltaikus cellával építik meg, mivel a víz bontás reakciója viszonylag magas feszültséget igényel.

Ezzel szemben a bemutatott rendszert egyetlen, 24,3%-os hatékonyságú tandem perovszkit-szilícium napelem cellával valósították meg, amelynek energiaátalakítási hatékonysága 15,3%, üresjárati feszültsége „példátlan” , 1271 V, zárlati áramsűrűsége 17,8 mA/cm-2, míg töltési tényezője 68%. „A munkánk során kapott magas feszültség döntő jelentőségűnek bizonyult a tandencella által előállított áram és a katalizáló elektródák számára a víz bontásához szükséges energia optimális illesztésében, így keletkezett a kiemelkedő szolár-hidrogén hatékonyság” – magyarázta Karuturi. A perovszkit-réteg felületét n-dodecil-ammónium-bromid (C12H28BrN) néven ismert szerves kationnal passziválták, amelyben hosszú alkil lánc található. A tandem cellát vezetékes csatlakozás segítségével kapcsolták összes a cella katalizáló elektródjaival, írta az mnnsz.hu.

A tudósok szerint elemzésük azt támasztotta alá, hogy a javasolt rendszer elérheti a 20%-os szolár-hidrogén hatékonyságot kilogrammonként 4,10 USD fajlagos költség (levelized cost of energy, LCOE) mellett. „Kizárólag a perovszkitcella fejlesztése emelheti a szolár-hidrogén hatékonyságot (STH efficiency) 25% közelébe” – vonták le a következtetést. „A fotovoltaikus panelek és membránok költségeinek jövőbeli csökkenésével együtt elérhetővé válik a 2,30 USD/kg-1 fajlagos költség, amely figyelemre méltó lehetőséget kínál az olcsó megújuló hidrogén megvalósítására. A kutatás megállapításai a Közvetlen szolár hidrogén előállítás 20%-os hatékonysággal alacsony költségű anyagok felhasználásával (Direct Solar Hydrogen Generation at 20% Efficiency Using Low-Cost Materials) címen olvashatók az Advanced Energy Materials folyóirat nemrégiben megjelent kiadásában. „A DSTH technológia gyakorlatban megvalósíthatóvá tétele érdekében az elengedhetetlen lépések a következők: reaktor optimalizálás a H2 gáz előállításához költséghatékony nagyságrendben, és a technológiát eljuttatni a piacra lépéshez szükséges technológiai készültség fokára” – vonta le a következtetést Karuturi.

Ajánlott tartalom

Tudatos választás a jövőben: hogyan lehet egyszerre kényelmes és energiatakarékos egy otthon?

Az otthon kényelme és az energiatudatosság mára egymást erősítő fogalmak lették. A modern háztartásokban egyre fontosabb, hogy a technológia ne csak komfortot biztosítson, hanem hatékonyan bánjon az energiával is. A fűtés, a hűtés, a világítás és a háztartási készülékek mind olyan területek, ahol okos döntésekkel jelentős megtakarítás érhető el. Az alábbi öt tipp abban segít, hogyan teremthető olyan otthon, amely egész évben kellemes hőérzetet nyújt, miközben tudatosan használja az energiát.