Napelemre cserélik a szegények gyertyáit

Károlyéknak a gatyájuk is rámegy a villanyszámlára, Anna szobájában nappal is koromsötét van, Gyuláéknak pedig az utcalámpa adja éjszaka a világosságot. Rengeteg szegény családnak jelent problémát a világítás, egy alapítvány azonban kitalálta, hogy napelemmel működő világítótesteket szerel a házukba.

Mennyit segíthet egy LED-égőkkel körbetekert műanyagflakon?

“Feltöltős óránk van, de gyakran elfogy róla a pénz. Ilyenkor gyertyázunk”. Németh Károly feleségével és három gyerekével él Bicske szegényebbik részén, egy háromszobás kis házban. Telente van, hogy tizenötezer forintot is ráköltenek az villanyszámlára, hiszen arról üzemel a bojler, a világítás és a tévé is. Sokszor azonban ez sem elég, a hónap végére elfogynak a wattok a feltöltős villanyórából, a házuk pedig sötétségbe borul. Háromszáz kilométerrel arrébb, az ország másik felén lévő Bódvalenkén Józsefék még rosszabb helyzetben vannak: két éve tartozás miatt kikötötték a házukból az áramot. A régi tévéjük azóta csupán dísznek áll a szoba sarkában, és sokáig gyertyával világítottak esténként. Pár utcával arrébb, Gyuláknál semmilyen világítás nincs, hozzájuk az utcalámpa fénye szűrődik be esténkét. Egy alapítvány azonban mindegyiküknek napelemet szerelt a házára, és LED-lámpákból álló világítótestet a szobáikba.

Több százezer embernél napi probléma a rezsifizetés

Aranyvasárnap előtti csütörtökön teljesen felbolydult Németh Károlyék bicskei háza. Ketten barkácsoltak az előszobában, ketten a tetőn, mások pakoltak, létrát állítottak. A dobozokból LED-fénysorral körbetekert rudak kerültek elő, amelyeket horgász damillal rögzítettek a mennyezethez, a falra kapcsolót szereltek, a hűtő tetejére 12 voltos akkumulátor, a ház tetejére pedig egy napelem került. A munkások a Romaversitas Alapítvány munkatársai, akik a Fényhozók nevű programjuk keretében szálltak ki Némethékhez, hogy napelemes világítást szereljenek fel a hátrányos helyzetű család házában. “Több százezer olyan roma van ma Magyarországon, akinek a háztartásában napi problémát jelent a világítás, meg úgy általában a rezsi” – mondta az Abcúgnak az alapítvány vezetője, Daróczi Gábor. Vannak olyan háztartások, ahol egyáltalán nincsen bekötve áram, máshol van, de lopják, ez pedig egyrészt veszélyes, másrészt a törvény bünteti. Az energiaszegénységben élő roma családoknál pedig előfordulhat, hogy a család összbevételének a hatvan százalékát is elviszi a rezsifizetés. Daróczi például ismer egy Dél-Magyarországon élő asszonyt, akinek hat éve kikötötték az áramot a házából, havi 22 800 forintból él, de minden hónapban ötezer forintot költ gyertyára, hogy világítani tudjon este, és elemre, hogy egyetlen szórakozásként egy ósdi Szokol-rádiót hallgathasson.

Egy 25 éves fizikus fejéből pattant ki az ötlet

Mindezek miatt született meg a Fényhozók projekt, amelynek célja, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. “Hozunk egy olyan rendszert, ami megoldja, hogy minden szobában legyen világítás, plusz autó-töltő, amivel telefont vagy bármi mást lehet tölteni” – mondta Daróczi Gábor.

A rendszer lényege, hogy az alapítvány munkatársai felszerelnek egy napelemet a ház tetejére, amely feltölt egy akkumulátort, amely aztán ellátja árammal a ház helyiségeibe felszerelt LED-es világítótesteket. “A megújuló energiát szerettük volna hasznosítani” – mondta az Abcúgnak Orsós Mihály, az alapítvány egykori ösztöndíjasa. A 25 éves, fizikus végzettségű fiú ötlete volt, hogy napelemmel oldják meg a hátrányos helyzetű családok áramellátási problémáit.

“Drávaszentesen nőttem fel, ismerős volt nekem ez a helyzet, mi sem bővelkedtünk soha semmiben” – mondta Orsós, mielőtt a munkatársaival felszerelte volna a rudakra erősített fényfűzéreket Németh Károlyék mennyezetére. Kettő került a nappaliba, kettő az ebédlőbe, egy pedig a fürdőszobába. Károly leginkább a mosdó bevilágításának örült, ott ugyanis korábban volt, hogy egész este égették az energiatakarékos égőt, mert mindig volt valakinek dolga a fürdőszobában, így nem érte meg lekapcsolni.

A sötét szobába és a pajtába is került

A Romaversitas Alapítvány eddig 40 házat szerelt fel napelemmel hat különböző településen. A legtöbbet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvalenkén. A csereháti kis faluban szükség is van a segítségre: jórészt mélyszegénységben élő családok lakják, és van, akinek egyáltalán nincs áram a házában. Ráadásul a házak többsége olyan sötét, hogy még nappal is alig látni bennük. Ottjártunkkor még a nap sem bújt elő, a borsodi tájat sűrű, sötét köd takarta be.

József a falu szélén lakik a családjával, és kosárfonásból, illetve szociális segélyből próbál megélni. Két éve 130 ezer forintos villanyszámla-tartozást halmoztak fel, ezért kikapcsolták náluk az áramot. “Szeretném visszakapcsoltatni, de ebből a csöpp pénzből nem megy” – mondta. Inkább ételre vagy a gyereke iskoláztatására költ, lámpa helyett pedig egy ideig gyertyával világítottak. Egészen addig, amíg meg nem jelentek a faluban az alapítvány munkatársai, és fel nem szereltek Józsefeknél három fényfűzért a hozzátartozó napelemmel és akksival együtt. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.