Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Baleár-szigetek csoportja 100-200 kilométer távolságra fekszik az Ibériai-félszigettől a Földközi-tengerben. Spanyolország autonóm tartományának szigetei, köztük is elsősorban a legnagyobb, Mallorca, Európa egyik legfelkapottabb turisztikai célpontjának számítanak.
A kormányzat meglépné az energetikai zöldfordulatot, ám ez nem lesz olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
A Baleár-szigetek 2050-ig végrehajtaná saját energetikai fordulatát – írja a The Guardian. Különös, de a napfényes szigetcsoport jelenleg a sereghajtók közé tartozik a spanyol, illetve katalán területek között, már ami a zöld energiák felhasználását illeti. A Baleár-szigetek és különösen azok legnagyobbika, Mallorca festői szépségű nyaralóhelyként egy szinte folyamatosan pezsgő, élő-lélegző üdülő- és szórakoztató-központként él sokak fejében. Ez meg is látszik az idegenforgalmi adatokon. Van azonban a szigetek életének olyan vonatkozása, mely rejtve marad a turisták elől. Az egyik ilyen bizonyosan az energetika kérdése. A mediterrán szigetek ugyanis a döntően drága és erősen szennyező, fosszilis energiahordozókon működnek.
A szigetcsoporton összesen 4 százalékot ér el a megújuló energiák részaránya. Ezzel Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera egész spanyolországi viszonylatban a képzeletbeli lista végén kullog. Az átállás nem lesz egyszerű. A szigetek – a napfényes órák számát tekintve – ideálisak a napelemekkel megvalósított energiatermeléshez. Ám a helyi közösségeken belül két csoport részéről is jól tapintható ellenkezés érkezett azzal kapcsolatban. Az egyikbe a mezőgazdasági termelők tartoznak, akik nem szeretnék, ha földjeiket belepnék a napelemek, valamint az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra. A másik csoportba a helyi, több száz energetikai munkavállaló, akik a szigetek összesen hat ola-j, gáz- vagy szénfelhasználású erőművében dolgoznak. Közülük sokan jelezték: nem hisznek azon ígéretnek, miszerint a fosszilis tüzelésű erőművek fokozatos leépítésével párhuzamosan átképzik őket a megújuló energiák hasznosítására, és így a napelemek telepítése és üzemeltetése jelentené jövőbeni megélhetésüket.
Volt olyan munkavállaló, aki egyenesen azt mondta, ha bezárják a szigeteken működő erőműveket, azzal minden munkalehetőségtől megfosztják őket. S ha mindez kevés volna: helyi civil csoportosulások is kétkedve figyelik az önkormányzat azon törekvését, hogy a szigeteket napelemfarmokkal építse be. Az 1973-ban alapított, GOB Balear nevű természetvédelmi egyesületnél elmondták, nincs semmi baj azzal, ha a háztetőkre a háztartások igényeit kiszolgáló rendszereket telepítenek. Azonban a nagy napelemes rendszerek telepítése véleményük szerint nem a közösségek érdekéről, hanem a későbbi profitról, az olcsón előálló villamos energiáról szólna. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a Menorcán működő hasonló szervezet nem ellenzi a nagyobb napelemes termelők kialakítását sem.
A szigetcsoport kormánya azt szeretné, ha az energiafordulat 2050-re megvalósulna. Ehhez 2030-ra az energiaellátásban annak harmadára szeretnék feltornászni a megújuló forrásokból termelt energia részarányát. Ehhez a Mallorcán működő, elöregedő szénerőmű 2025-ig megtörténő leállítása társulna.
A kormány elképzelése szerint, a szenet az átállási időszakban a gáz váltaná fel addig, amíg a napenergia hasznosításának kapacitása eléri a kívánt szintet. Ez papíron impozáns terv, amellyel minden érintett szereplő, a madridi kormány, az idegenforgalmi ágazat képviselői és az energetikai vállalatok is egyetértenek. Az ütemezésnél azonban máris megbicsaklik a végrehajtás. Madrid ugyanis megfúrta a baleári vezetés azon kérését, hogy fokozatosan állítsák le az Es Murterar szénerőművet Mallorcán. A spanyol kormány az energiabiztonság szempontjára hivatkozva erőlteti tovább annak üzemeltetését. Madridban hivatkoznak a helyi mezőgazdasági termelők ellenállására is, akik földjeiket féltik a nappanelektől. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szigetcsoport energiapiaca központilag irányított. A baleári erőműveket a spanyol kormány évente 250-300 millió euróval kompenzálja azért, hogy azok az energia árát a szárazföldivel megegyező szinten tartsák. Eközben a napenergiát használó vállalatok semmilyen támogatást nem kapnak.
Ugyanakkor a madridi kormány folyamatosan azt kommunikálja, támogatja a megújuló energiák térnyerését, és nem akadályozza a baleári vezetést tervei végrehajtásában. A turisták körében az egyik nagy utazásszervező végzett nemrégiben felmérést. A TUI úgy találta, a látogatók kifejezetten érdeklődők voltak a Baleár-szigetek energetikai és környezetvédelmi problémáival kapcsolatban. A felmérés – talán nem meglepő – eredménye szerint a szigetekre látogatók egyértelműen a megújuló energiát használó hoteleket és más, a turizmushoz kapcsolódó létesítményeket preferálják. A Baleár-szigeteknek a következő mérföldköveket néhány éven belül el kell érniük ahhoz, hogy tartani tudják az ütemtervet. Például Menorca szigetén 2020-ra 49 megawattra szeretnék növelni a napenergiatermelő-kapacitást. Most 4 megawatt áll rendelkezésre, írta az origo.hu.
