Meglepő tervvel állt elő az amerikai elnök. Donald Trump Iowa államban, Cedar Rapids városában tartott beszédet, amelyben kifejtette, hogy a kormány jelenleg is azon gondolkodik, hogy a mexikói határra tervezett falat fotovoltaikus berendezésekkel lássák el.
Ennek azért lenne értelme, mert az így termelt árammal a fal finanszírozhatná a működését. A politikus az amerikai költségvetési forrásokat előlegnek tekinti és az összeget Mexikótól vámok vagy a külföldi átutalásokat sújtó adók formájában szerezné vissza. Az amerikai belbiztonsági minisztérium egyébként az építési költségeket 21,6 milliárd dollárra becsülte, de a szenátus demokrata tagjai úgy vélték, hogy a végső költség ennek az összegnek a háromszorosa is lehet.
Bár Trump az ötletet a sajátjaként mutatta be, az valójában a Gleason Partners nevű cégtől származik, amely tavasszal jelentkezett az elképzeléssel. Az önfinanszírozású konstrukció 20 éven át működne akkor, ha a termelt áramot mind az Amerikai Egyesült Államoknak, mind Mexikónak eladnák. A PowerScout elemzői ugyanakkor némileg pesszimistábbak voltak és nem hitték, hogy a fal kevesebb, mint 25 év alatt ki tudná gazdálkodni a megépítési költségeit. A Gleason Partners által megadott falmérföldenkénti 7,5 millió dolláros költségjavaslat a PowerScout szakemberei szerint szintén nem realisztikus. Amennyiben ugyanis abból indulnak ki, hogy csak a napelemek mérföldenként 46 millió dollárba kerülnének, úgy a projekt teljes költsége 68 és 158 milliárd dollár közötti összegre jönne ki.
Pres. Trump touts possibility of ‘solar wall’ that ‘pays for itself.’ “The higher it goes, the more valuable it is” https://t.co/Ae5hszod0h pic.twitter.com/zkf1EFNihd
— ABC News (@ABC) June 22, 2017
Sebastian Zahn, az Energieheld nevű német társaság képviselője közölte, hogy egy ilyen létesítmény sosem tudná a névleges 3,2 millió kWP-t leadni (3200 kilométeres fallal és méterenként 5 panellel számolva), inkább csak annak a felét. Várhatóan kizárólag az amerikai oldalon helyeznének el paneleket. Miután a napelemek akkor termelnek ideálisan, ha dél felé néznek, az amerikai oldal pedig északra van, így Zahn eleve 80 százalékos termelés-visszaeséssel számolt. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a modulokat valószínűleg merőlegesen helyezik majd el, holott a 30 fokos dőlésű felszerelés lenne az ideális. Ez szintén 60-70 százalékos termelés-visszaesést eredményezhet. Ezenkívül meg kellene oldani a por miatt a napelemek tisztítását is. Nem közömbös a kapcsolódó vezetékek és az energiaveszteség problémája sem, s az, hogy minden bizonnyal több kisebb vezérlőközpont kihelyezésére lesz szükség.