Orosz és amerikai kutatók összefogásával teszik hatékonyabbá a hidrogénüzemanyag gyártását. A hidrogénautók működtetése zéróemissziós, mert a kipufogójukon csak vízpára jön ki.
Orosz és amerikai kutatók bejelentették, hogy olyan mesterséges anyagot fejlesztettek ki, melyből hatékonyabban hozható létre üzemanyagként használható hidrogén. Az illinois-i Argonna National Library és a moszkvai Institute of Physics and Technology – a jelenlegi politikai klímában talán rendhagyó összefogása – révén vízből állítottak elő hidrogént fényérzékeny lipidek és napfény segítségével. A lipidek az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, melyek glicerinből és zsírsavakból állnak. Az eljárás lényege, hogy titánium-dioxidot használnak a fénykatalízis létrehozására. Ez a hatást úgy érik el, hogy fényérzékeny fehérjéket helyeznek nanokorongokba (amiket a lipidekből álló sejthártyából nyertek), amivel a bakteriorodopszin sejthártya működését utánozzák. A nanokorongokat vízben titániummal együtt feloldják, ezzel beindul a fénykatalízis, platinumot adnak az így kapott elegyhez. A nagyjából két-három órás eljárás során zöld és fehér fényt használnak. Utóbbiról kiderült, hogy hetvennégyszer több hidrogént képes produkálni. A tudósok innovációjukat az ACS Nano szakfolyóiratban ismertették. A hidrogén, mint üzemanyag, a legzöldebbek egyike, már ami a végterméket illeti. A hidrogénüzemű autók kipufogóján csak víz jön ki. Pontosabban pára. De az üzemanyagcellák gyártása már közel sem ilyen tiszta folyamat, összetett és költséges anyagok kellenek hozzá. Nagy, ipari méretekben történő gyártásuk sosem volt egyszerű mutatvány. A teljes cikk itt olvasható.