A nyári kánikulában kevesebben gondolnak a hőszigetelésre, pedig az épület belső komfortjához elengedhetetlen a megfelelő szigetelés. A jobb hőszigetelés jó lehetőséget nyújt az energia-megtakarításhoz, megakadályozza, hogy az épület nyáron szaunává váljon.
Sokszor találkozunk olyan épülettel – különösen tető alatti helyiséggel –, ahol a nyári hőség elleni védelem nem megfelelő, olyannyira, hogy erős napsugárzáskor szinte már elviselhetetlenül magasra kúszik a hőmérséklet. A megfelelő hőszigetelés – a téli hideg kívül tartásán túl – segít abban is, hogy a hőség ne hatoljon be az épületbe a tetőn vagy a homlokzaton át, és egyben csökkenti a légkondicionálás szükségességét is.
Épületeink hőszigetelésével jelentős mértékben csökkenthető annak hővesztesége, és alacsonyabb energiaköltséggel biztosítható a belső terek állandó melege. Az épületek Európában és az Egyesült Államokban az energiafelhasználás mintegy 40%-ért felelősek, csakúgy, mint a CO2-kibocsátás nagyobb részéért. A fűtés és hűtés ennek a felhasználásnak mintegy kétharmadáért felelős. Mindeközben Európa fűtésből és hűtésből eredő CO2 szennyezésének 85%-a jövedelmező módon megtakarítható lenne 2050-re. A jól megtervezett és kivitelezett hőszigetelés a nyári forróságot is oly mértékben ki tudja zárni, hogy szükségtelenné válhhat a légkondicionáló berendezés alkalmazása. Ez azért is nagyon fontos, mivel egy helyiség hőmérsékletének 1 Celsius fokkal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint annak 1 Celsius fokkal történő felfűtéséhez.
A külső épületszerkezeteken alkalmazott hőszigetelő anyagok igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, nyáron például a homlokzat 30-40 Celsius fokra, egy magastető pedig akár 60-70 Celsius fokra is felmelegedhet. Ekkora hőingadozást nem minden anyag visel el komolyabb alakváltozás nélkül, de a kőzetgyapot szálas szerkezetének köszönhetően ezt a meglehetősen nagy hőmérsékletkülönbséget alakváltozás nélkül el tudja viselni. A kőzetgyapot alak- és mérettartósságának köszönhetően, a szigetelő lemezek között nem keletkeznek rések, elmozdulások, melyek a hőszigetelő képességet lerontanák. (Ezeken a kis réseken – hőhídakon – keresztül sokkal könnyebben szökik ki/be a hőmérséklet, a probléma méretéhez képest nagyon jelentősen rontva a szigetelési hatékonyságot.)
Hőszigeteléssel nem csak energiát tudunk spórolni a nyári időszakban, de ha megfelelő adottságú az épületünk, például több irányból átszellőztethető, megfelelő árnyékolással rendelkezik, amivel a napsugárzás szoláris hőnyereségét (felmelegítő hatását) ki tudjuk zárni, akkor az épület klimatizálását is megspórolhatjuk, amennyiben gondosan ügyelünk annak üzemeltetésére.
Ne feledjük, még a drága fűtési vagy hűtési rendszerek sem tudják megszüntetni a kellemetlen huzatot, amit a hőmérséklet-különbségek okoznak. Sosem lehet a hőszigetelést túlzásba vinni!