Négy delfinborjú megmenekült Floridában

Négy rövidszárnyú gömbölyűfejű delfinborjat sikerült megmenteni a floridai parton történt tömeges partra vetődésből. A delfinek – egy hím és három nőstény – a 18 társuk halálát követelő partra vetődés túlélői.

Szeptember 1-jén 22 rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin tűnt fel Florida keleti partján, a St. Lucie közeli partszakaszon. Az önkéntesek és a környezetvédelmi szakemberek igyekeztek vizesen és árnyékban tartani az állatokat, melyek közül a legnagyobb egyed testhossza elérte a 7,6 métert is. Mégis 17 egyed odaveszett: elpusztultak vagy el kellett őket altatni. A megmaradt öt fiatal állatot a Floridai Atlanti Egyetem Harbor Branch Oceanográfiai Intézetének rehabilitációs központjába vitték. Ott kezelték őket alultápláltság, kiszáradás, stressz és fertőzések miatt. Az egyik delfin hétfőn elpusztult, miután egészségi állapota gyors hanyatlásnak indult. A boncolást kedden végezték el. A másik négy állatot szerdán átszállították egy akváriumba (SeaWorld Orlando), és karanténba helyezték őket. A gondozók abban reménykednek, végül visszaengedhetik a delfineket a tengerbe, de az egyetem egyelőre óvatos túlélésük esélyével kapcsolatban.

A hatóságok tovább vizsgálják a partra vetődés okát, arra számítanak, hogy a következő néhány hétben megkaphatják a felboncolt egyedektől származó eredményeket. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy az egyik kifejlett domináns egyed megbetegedett, partra vetődött, a többiek pedig követték. A gömbölyűfejű delfinek 15-50 egyedet számláló csoportban élnek, és általában együtt maradnak akkor is, ha valamelyikük megbetegszik vagy megsérül. A kutatók szerint számos tényező kiválthatja az állatok partra vetődését, többek között betegség, hangos – olaj- és gázkitermelésből, haditengerészeti hanglokátortól vagy földrengésekhez hasonló természeti jelenségekből származó – zaj , mérgek vagy zavarodott állapot.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.