A bíróság jogerős döntése értelmében a Vas megyei Boba községnek ki kell fizetnie azt a több mint 40 millió forintos környezetvédelmi bírságot, amelyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tavaly a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt szabott az önkormányzatra, és ami ellen a bobaiak fellebbeztek - közölte az MTI-vel kedden Szabó Ferenc, a község polgármestere.

Negyven milliós környezetvédelmi bírságot kell fizetnie Bobának

A bíróság jogerős döntése értelmében a Vas megyei Boba községnek ki kell fizetnie azt a több mint 40 millió forintos környezetvédelmi bírságot, amelyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tavaly a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt szabott az önkormányzatra, és ami ellen a bobaiak fellebbeztek – közölte az MTI-vel kedden Szabó Ferenc, a község polgármestere.

A településen a hatvanas évek közepétől a szippantott szennyvizet az önkormányzat engedélyével a község melletti gödörbe szállította egy vállalkozó. Ezt kifogásolta és bírságolta egy állampolgári feljelentés alapján indított eljárás keretében a környezetvédelmi  hatóság, amely az önkormányzatra 40,1 millió forintos bírságot szabott ki, a vállalkozót pedig  142 millió forintos  bírsággal sújtotta. Ez utóbbi ügyben még nincs jogerős döntés és az önkormányzat is felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz, illetve kéri a bírság kifizetésének felfüggesztését.

Szabó Ferenc szerint falujukat kilátástalan helyzetbe taszítja, ha ki kell fizetniük az általuk továbbra is eltúlzott összegűnek tartott bírságot. Az önkormányzat számláján jelenleg csak néhány millió forint van, amit az iskola felújítására kiírt minisztériumi pályázat önerejéhez tartalékoltak. A község éves költségvetése évi 150 millió forint, ebből tartják fenn az iskolát, óvodát, polgármesteri hivatalt, orvosi rendelőt. Az önkormányzat hitelképessége a polgármester szerint legfeljebb 2 millió forint körül lehet, ugyanis nincs olyan forgalomképes ingatlanjuk amit fedezetül kínálhatnának egy banknak.

A polgármester elmondta azt is: az önkormányzat és a falu lakói mindent megtettek annak érdekében, hogy kiépítsék a csatornahálózatot, de nem volt egyetlen olyan pályázat sem, ahol sikerrel indulhattak volna. A 2000-es létszám feletti településekre kiírt pályázathoz a 800 lakosú Boba túl kicsi, az 500 fő alattihoz pedig túl nagy volt, társulni pedig nem tudtak.

Szabó Ferenc úgy véli, csak két rossz közül választhattak, vagy a kertek végében engedik el a háztartásokban keletkező szennyvizet, vagy összegyűjtik és a több évtizedes gyakorlatnak megfelelően a szennyvízgödörbe szállítják. Szennyvizüket ugyanis a polgármester elmondása szerint egyik környékbeli tisztítóba sem fogadták be. Jelenleg a sitkei tisztítóval vannak szerződésben oda szállít egy másik vállalkozó, de amíg korábban egy szippantás ezer forintjába került a háztartásoknak, addig most köbméterenként ezért 2 ezer forintot kell fizetni, amit a lakosság nagyobbik része nem tud vállalni, így inkább a szabadban “szikkasztják el” a szennyvizet, ami sokkal jobban szennyez, mintha összegyűjtenék.

A másodfokú bírósági tárgyaláson elhangzott: a perben szereplő vállalkozóval az önkormányzatnak csak szóban volt szerződése a szennyvíz összegyűjtésére és elszállítására, és azt a megállapodás szerint a község melletti gödörbe kellett üríteni. A település hulladékgazdálkodási programjában viszont úgy tüntették fel, mintha a celldömölki szennyvíztisztítóba szállítaná el a szennyvizet, ezzel pedig a hatóságot is megtévesztették.

Szabó Ferenc szerint viszont a bírságolással nem oldódott meg Bobán a szennyvízelhelyezés kérdése, a helyzet csak tovább romlott, a községnek pedig most még kevesebb lehetősége van a probléma megoldására. Szerinte a vonatkozó jogszabályokon kellene változtatni, rajtuk pedig csak egy állami céltámogatás segítene, amely forrást teremthetne a csatornahálózat és egy szennyvíztisztító kiépítésére.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.