Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Negyven évvel ezelőtt, 1970 októberében jött létre az akkori NSZK első nemzeti parkja, a Bajor-erdő Nemzeti Park. A cseh határ mentén fekvő 24 ezer hektár kiterjedésű terület mára ember által hasznosított erdőből őserdővé változott vissza, amit korábban nem honos állatok megtelepedése is jelez.
A Bajor-erdőben több mint hatezer állat- és mintegy hétszáz növényfaj él, a nemzeti parkot évente több mint kétmillió látogató keresi föl. A természetvédelem alá helyezett térség emberi beavatkozás nélkül fejlődik, az alábbi jelszónak a jegyében: hadd legyen természet a természet. Az első német nemzeti park időközben a sikeres természet-, állat- és növényvédelem követendő példája lett.
A fajgazdagságot fotócsapdák által készített felvételek bizonyítják. A többnyire rejtett életet élő állatok létezéséről ezáltal zavarás nélkül kapnak bizonyságot a kutatók és a park illetékesei. Gímszarvas, őz, vaddisznó, nyest, nyuszt, siketfajd, vidra, hód mellett hiúz is rendszeresen besétál a kihelyezett 110 digitális kamera valamelyikének a lencséje elé: ez a macskaféle ragadozó a Bajor-erdő legféltettebb kincse.
A hiúz (Lynx lynx) ugyanis csak az utóbbi két évtizedben jelent meg a nemzeti parkban. Előzményként a csehszlovák természetvédelmi hatóság a 80-as években szabadon engedett néhány példányt a határ túloldalán elterülő, mintegy 70 ezer hektár kiterjedésű Sumava Nemzeti Parkban. A vasfüggöny leomlása, vagyis a szögesdrót és az aknazár fölszedése nyomán a pamacsfülű macskák kóborlásaik során átkeveredtek német földre is. Becslések szerint ma mintegy 30 hiúz él a Bajor-erdőben, közülük hat példány rádió-adóvevő készüléket hord a nyakán. A könnyű berendezés GPS-jeleket sugároz egy műholdra, amely azokat SMS-ként továbbítja a nemzeti park vadőreinek mobiltelefonjára.
A Bajor-erdő látogatói a szabadban nem találkozhatnak hiúzokkal, hiszen e ragadozók nagyon rejtett életet élnek, és kerülik az embert. Viszont a nemzeti park újabb keletű látogatóközpontjában, a Zwiesel közelében fekvő Falkensteinben egy tágas kifutóban egész nap lehet gyönyörködni egy népes hiúzcsaládban. Tavaly nyáron három kölyök született, időközben már anyányira nőttek. A park illetékesei – vadászokkal, erdőgazdákkal, vadőrökkel, természetvédelmi szakemberekkel és tartományi politikusokkal történt konzultációk után – úgy határoztak, hogy nem engednek szabadon több hiúzt a Bajor-erdőben. A látogatóközpont “fölös példányait” a Harz-hegységbe vagy Svájcba telepítik át.
