Nem csak a szín az illat is fontos

A virágok beporzóit azok illata ugyanolyan mértékben vonzza, mint színük – derül ki egy svájci, petúniákat vizsgáló kutatásból.

A kertek és erkélyek gyakori dísze, a petúnia számtalan változatban létezik. A Petunia axillaris például fehérvirágú, erősen illatozó növény, míg a Petunia exserta piros virágokat hoz, és szagtalan. E két faj keresztezésével a Berni Egyetem kutatói két hibridet is létrehoztak: illatozó fehér és szagtalan piros petúniákat. A négy petúniaváltozat népszerűségét azután a dohányszender lepkék körében tesztelték. A szabad természetben a dohányszender a Petunia axillaris fehér, illatozó virágaiból táplálkozik. A kísérletben a lepkék a piros virágokkal szemben előnyben részesítették a fehéreket, míg a szagtalanokkal szemben az illatosakat. Amikor azonban a két hibrid közül kellett választaniuk, nem tudtak egyértelműen dönteni. A szagtalan fehér virágok éppoly vonzóak voltak számukra, mint az illatozó pirosak – írja a Der Standard internetes kiadása a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmányt ismertetve.

 
    A kutatók ebből arra következtettek, hogy az illat és a szín egyformán fontos inger a rovarok számára. Az illatanyagok tehát nem csak segítenek egy növénynek, hogy távolról odavonzza magához a beporzókat, hanem közvetlen közelről is éppoly fontos szerepe van, mint a színnek. A szakemberek megvizsgálták a növények örökítőanyagát is, amiből kiderült, hogy két bizonyos génszakasz felelős a Petunia axillaris jellegzetes illatáért. Az illatok genetikai háttere ezek szerint meglepően egyszerű, ami a növények előnyére válhat a jövőben, ha a globális felmelegedés következtében bizonyos területekről eltűnnek egyes beporzó rovarok. Az illattermelés egyszerű felépítésének köszönhetően a növények talán könnyebben tudnak alkalmazkodni az új helyzethez, mint eddig hitték.

Ajánlott tartalom

Tízmilliárdos fejlesztésbe kezd a HungaroMet Zrt.

Tízmilliárd forintos fejlesztés kezdődik a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-nél, a projektben egy olyan klimatológiai adatgyűjtő rendszert és adatbázist építenek ki, amellyel segítik a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást.