Nem csak a villanyautóké a jövő

Az üzemanyag forrásán lehet vitatkozni, a fajtáján már kevésbé: alighanem a villanyautóké a jövő. De vajon muszáj csakis autóban gondolkodnunk? – vetette fel a Citroën a provokatív kérdést.

Amióta az automobil túllépett a ló nélküli fogatok világán, azóta igyekszünk a szerkezetét látványos, erőteljes, elegáns vagy áramvonalas formákba bújtatni. Ez időről időre próbára teszi a mérnökök türelmét és szakértelmét, a belső égésű motortechnológia helyigénye azonban mindig is korlátozta az alkotó fantázia totális elszabadulását. Egészen más a helyzet az elektromos hajtású autókkal: a villanymotorok ugyanis a legrosszabb esetben is elférnek a kerékagyban, és az akkumulátorok szinte bárhol elhelyezhetők a fedélzeten. Mindez új távlatokat nyithat a dizájnerek előtt – legalábbis ebben reménykedhetett a Citroën, amikor a tervezőprogramokat fejlesztő Exa vállalattal közösen pályázatot írt ki a brit királyi képzőművészeti egyetem végzős diákjai számára. A hallgatóktól azt kérték, hogy a francia márka esztétikai értékein alapuló, aerodinamikailag optimális, megjelenésében dinamikus, ugyanakkor energiatakarékos működést sugalló formákat álmodjanak meg.


A pályázók egy része ragaszkodott az autó formájú autó koncepciójához, noha a karosszériát az elektromos hajtás sajátos lehetőségeihez és igényeihez formálták – a Citroën Egoiste című munka a fenéklemez alatti akkumulátorok hűtésére, az áttört házú Cyto a fedélzeti szélgenerátorok meghajtására használná a menetszelet, míg a C-Flex nevéhez híven rugalmas karosszériájával utasai számához, illetve a parkolóhelyek méretéhez lenne képes alkalmazkodni.
Egyáltalán nem beszélhetünk viszont karosszériáról a Citroën Boite, azaz Kocka esetében, amely nevéhez híven egy egyenlő oldalú térvázban felfüggesztett, kétszemélyes gömb-kabinban, illetve a közösségi, megosztott járműhasználatban látja az autózás jövőjét, vagy az utcai szörfdeszkaként elképzelt, városban felegyenesedve, országúton elfeküdve vezethető C-Voile kapcsán.


A zsűri végül a finn Heikki Juvonen E-3POD Antistatic tervét ítélte a legjobbnak. A félig motor, félig autó háromkerekű minimális homlokfelületével és tömegével kedvez a gazdaságosságnak. A vezető a nagyméretű hátsó kerék középpontjában foglal helyet, ami kiváló stabilitást, ugyanakkor fordulékonyságot eredményez, a kis alapterület pedig a parkolást könnyíti meg. Érdekes, hogy nem csak a futurisztikus formák keltették fel a szakemberek érdeklődését: külön elismerésben részesült az autók stílustörténetének legelejére visszanyúló, beszédes nevű Ugly duckling, azaz Rút kiskacsa, valamint az újrahasznosított anyagokból készülő Memory Piece, amely a Citroën képviselője szerint a legközelebb állt a márka aktuális ízlésvilágához.

Ajánlott tartalom

Regényes természet – Eredményt hirdettek a környezetvédelmi irodalmi pályázaton

Nyolc fiatal írót díjaztak Budapesten a Regényes természet című irodalmi pályázaton, amelyet az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Írószövetség írt ki ifjúsági regények írására a környezetvédelem, a klímaváltozás és az aktív turizmus témájában.