Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Akinek akad rá pénze, ne álljon meg a nyílászárók cseréjénél. Jelenősen akkor csökken az energiaszámla, ha az épület falait is szigeteli.
Az sem mindegy, hogy milyen fűtési rendszert választ: sok esetben a faelgázosító kazánokkal olcsóbb a központi fűtés, mint gázzal. Milyen tipikus hibába esnek azok, akik belevágnak az energetikai felújításba? Példa Jánosék családi házba költöztek a panel után. Az ingatlan a hatvanas években épült, átlagos családi ház egy kisvárosban – az építészek “Kádár-kockaként” emlegetik ezt az épületet, amely mind a mai napig meghatározza az utcaképet falun, de a kertvárosi településrészeken is. Példa Jánosék házában korábban egy idős özvegyasszony lakott, az épület egyáltalán nem volt szigetelve. Költözés előtt a házat komplex módon felújították: szigetelték a homlokzatot és a padlásteret, kicserélték az összes nyílászárót, és korszerű kondenzációs gázkazánt építettek be. Az épület energetikai szempontból meglehetősen pazarló volt, az F kategóriába tartozott (az ingatlanok energiafogyasztását az elektronikai készülékekhez hasonló skálán mérik). A modellszámítások azt mutatták, hogy a beruházással A kategóriássá válhat, mert az energiaszámla 70 százalékkal csökken.
Ám az új lakók csalódtak: a valóságban csak 35 százalékkal fizetnek kevesebbet. Bár ez is jelentős eredmény, a beruházás így hosszabb idő alatt térül meg. Miért? Az idős hölgy ősztől tavaszig csak egy szobát fűtött, maximum 19 Celsius-fokra. Az új lakók viszont az összes helyiséget 21-22 fokra fűtötték. “Olcsóbb a felújítást szakemberekkel megterveztetni, másrészt az előkészítés során érdemes figyelembe venni a lakók energiafogyasztási szokásait, és érdemes alakítani is rajtuk” – mondja Király Zsuzsanna, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ energiahatékonysággal foglalkozó szakértője. (Házilag is kivitelezhető megtakarítási ötletbörzénket itt olvashatja.)
Hosszú távon nyerő
Az országnak egyértelműen előnyös lenne, ha a családi házak többségét felújítanák. Alapterületük jellemzően jóval nagyobb, mint a társasházi lakásoké, így arányosan jóval nagyobb felületen, a falakon, a padláson és a pincén keresztül veszítik a hőt. Az intézet számításai szerint az energetikai felújítással egy családi háznál 60 százalékot, egy panellakásnál 30 százalékot lehet megtakarítani az energiaszámlán. Ha a családi házak túlnyomó többségében már nem az utcát fűtenénk, évente 127 petajoule energiával kevesebbet fogyasztana az ország. Vagyis megtakarítanánk az éves energiaszámlánk 15 százalékát, egyúttal kevésbé szorulna rá Magyarország például az orosz gázra. (Kattintson az infografikára a megtakarítási lehetőségekért!)
Általában nem elég csak ablakot cserélni
A fent említett megtakarítási százalékok persze a nagy átlagot jelentik. Az, hogy mennyit spórol valaki, attól függ, milyen nagyságrendű felújításba tud vagy akar belevágni. Az Energiaklub modellszámításai szerint egy “Kádár-kocka” háznál 600-630 ezer forintot költenek a fűtésre és a meleg vízre évente. Az intézet megvizsgálta, mennyivel járnak jobban a lakók, ha ajtót-ablakot cserélnek, körbeszigetelik az épületet, vagy komplex felújítást végeznek, vagyis a fűtést is korszerűsítik.
A teljes cikk itt olvasható.
