„Nem elég zöldnek lenni, annak is kell látszani”

A magyar városok egyre zöldebbek, de ezt „jól titkolják”.

A GreenPolis Blog kutatása a megyei jogú városok zöld-tevékenysége és kommunikációja kapcsán

A fenntartható városműködéssel foglalkozó GreenPolis Blog nyár elején indult el azzal a céllal, hogy érdekes és tanulságos nemzetközi (és hazai) példákon keresztül mutassuk be: miként tehetők élhetőbbé és zöldebbé településeink. Számos külföldi város projektjeit, kezdeményezéseit megismerve döntöttünk úgy, hogy ideje mélyebb bepillantást nyerni, hol is tartanak hasonló téren a magyar települések. Hiszen a sajtó nem hangos a zöld akcióktól. Vajon tényleg állóvízben élünk? Nem akartuk elhinni, így belevágtunk, és igazunk lett.

A GreenPolis megyei jogú városok körében végzett kutatásának legfontosabb konklúziója: az önkormányzatok már jó úton haladnak, felismerték a zöld-ügy fontosságát, ám ezt „jól rejtegetik” a nyilvánosság elől, a pozitív kezdeményezések nem vagy alig tükröződnek kommunikációjukban.

A következő gondola már szinte közhely számba megy: gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan.  Itt nem érvényes a „tyúk vagy a tojás” problémája, hiszen a jogalkotási és társadalmi szemléletformálás élére az önkormányzatoknak kell állniuk.

Azaz: nem elég zöldnek (vagy egyre zöldebbnek) lenni, annak is kell látszani.

·         Az önkormányzatok által környezetvédelemre fordított összeg „széles skálán mozog, az 1 millió forintos éves kiadástól egészen a 300-400 milliós költségekig terjedt. A legtöbbet Kecskemét, Szolnok, Eger fordítja zöld célokra, 100 millió feletti összeggel.

·         A városok nagy része lehetőségeihez mértem szem előtt tartja a zöld-szemléletet a közbeszerzések során, ám a válság és a gyengébb pénzügyi helyzet következtében sajnos a prioritása a környezetbarát szemléletnek visszaesett.

·         A városok honlapja környezetvédelmi szempontból komoly fejlesztésre szorul: több és átláthatóbb tartalomra lenne szükség, hogy mind a sajtó, mind a lakosság hírforrásként tekintsen az internetes oldalra. A zöld-információk vagy nagyon eldugott helyen, vagy egyáltalán nincsenek jelen a weboldalakon. A pontozási rendszerben egyedül Tatabánya weboldala kapott 5-ből 5 pontot.

·         Média-visszhang: a tanulmányozott városok nagyon kevés esetben jelentek meg a sajtóban kifejezetten saját kezdeményezésű zöld-ügy kapcsán a vizsgált időszakban (2010.01.-09. – 5-22 db megjelenésszám/város). A megjelenések a legkisebb mértékben sincsenek összhangban az adott város környezetvédelemre költött összegével, valamint az éppen futó vagy tervezett projektek számával, eseményekkel. Szembetűnő, hogy a környezetvédelemre legtöbbet költő három város (Kecskemét, Szolnok, Eger) tevékenységéről rendkívül kevés hír jelent meg a médiában.

Bár a rendelkezésre álló források sok esetben minimálisak, a városok mégis nagyszámú, és rendkívül színes programmal, projekttel, kezdeményezéssel próbálják meg formálni a lakosság közgondolkodását, szemléletét.

A módszerről: A GreenPolis tanulmánya tíz megyei jogú város környezetvédelmi tevékenységét vette górcső alá: Eger, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg zöld programját és kommunikációját, weboldalát és média-megjelenéseit vizsgáltuk meg. Elemzésünk alapjául az önkormányzatok által megválaszolt, 10 konkrét kérdésből álló kérdőív [1] szolgált.

Ajánlott tartalom

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.