Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Végleg leállítja a magyar határ közelébe, az ausztriai Rábakeresztúrra (Heiligenkreuz im Lafnitztal) tervezett szemétégetőmű építésére vonatkozó terveit a burgenlandi energiaellátó vállalat, a Burgenland Energie – közölte csütörtökön a vállalat egy illetékese.
Michael Gerbavsits, a Burgenland Energie igazgatóságának elnöke az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) nyilatkozva azzal indokolta a program leállítását, hogy a létesítmény üzemeltetése már nem lenne gazdaságos, és nem illeszkedik a vállalat stratégiájába. “Behatóan megvizsgáltuk a gazdasági környezetet az elmúlt hónapokban, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a berendezés üzemeltetése többé nem lenne gazdaságos”. Kifejtette: importálni kellene a hulladékot, és az energiaárak is csökkentek az eredeti tervekhez képest. Emellett a vállalat szeretné megőrizni vezető szerepét a szélenergia felhasználásában, tovább növelni előnyét ezen a területen, és a szemétégető nem illeszkedne ebbe a stratégiába. A döntés az erőmű elleni ausztriai és magyarországi tiltakozásoktól függetlenül született meg – mondta Gerbavsits az ORF kérdésére. “Számunkra a gazdasági tényezők voltak a döntőek” – jelentette ki.
Az akkori osztrák tartományi gázszolgáltató, a BEGAS 2007-ben jelentette be, hogy évi 325 ezer tonna kapacitású, álláspontjuk szerint korszerű technológiájú hulladékégetőt kíván felépíteni 115 millió eurós beruházással közvetlenül a magyar-osztrák határ mellett. A létesítmény ausztriai környezetvédelmi engedélyezése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Őrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak figyelemfelkeltő akciókkal, valamint jogi úton is. A döntés felülvizsgálatát visszatérően szorgalmazták az elmúlt években magyar kormányzó és ellenzéki pártok is. A több éve húzódó jogi vita legutóbbi állomásaként júniusban az osztrák közigazgatási bíróság, majd az osztrák környezetvédelmi szenátus (Umweltsenat) is hatályon kívül helyezte a létesítmény építési engedélyét. A beruházás ellen tiltakozók szerint a létesítmény megváltoztatta volna a táj képét, sértette volna az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, környezeti terhelést jelentett volna, és gazdaságilag sem volt megalapozott, mivel a tartományban nem keletkezik elég szemét a működtetéséhez, ezért hulladék importálására lett volna szükség.