Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal Magyarországon is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, de a tervezett bővítés telephelye sem - írja az Átlátszó.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye?

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal Magyarországon is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, de a tervezett bővítés telephelye sem - írja az Átlátszó.

A lap szerint egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen. A tudományos kutatások eredményeit eddig eltitkolták, az Átlátszó viszont megszerezte és egyben publikálta is a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait. A lap emlékeztet arra, hogy paksi telephely földrengésbiztonságáról évtizedes tudományos vita zajlik, mert az 1970-es évek elején,az atomerőmű építése előtt nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek.
A tervezett paksi bővítéshez ismét földtani kutatásokra volt szükség, ezeket több mint 8 milliárd forintért el is végezték, de a részletes eredményeket eltitkolták a kívülállók elől, írja az index.hu.

Ajánlott tartalom

Energiafüggetlen otthon: mennyire reális cél Magyarországon?

Egy júliusi délutánon a tetőn lévő napelemek egyszerre láthatják el a hűtőt, a mosógépet és a klímát. Ugyanebben a házban egy januári estén már a fűtés is áramot kér, miközben a nap órákkal korábban lement. Ha ráadásul napok óta borult az ég, az akkumulátorban is kevesebb energia maradhat estére. Mindhárom helyzet ugyanahhoz az otthonhoz tartozik, mégis egészen mást mutat arról, mennyire képes a ház saját energiából működni.