Nem is kell sok faj a hatékony ökoszisztéma-szolgáltatáshoz – vagy mégis?

Általános vélekedés, hogy a biológiai sokféleség fontos mind a társadalom, mind a természet működése szempontjából, beleértve például az élelmiszer-termelést.

Ez utóbbi jelentős mértékben függ az állati beporzástól, mint fontos szabályozó ökoszisztéma-szolgáltatástól. A pollinátor rovarok számos mezőgazdasági növény beporzásában játszanak fontos szerepet. Bár e beporzás fenntartásának fontosságát a beporzók divezitásának megőrzéséhez érvként használják fel, még nem került felmérésre, mekkora sokféleség is szükséges a beporzáshoz. Pedig alapvető kérdés, hogy mekkora erőfeszítések szükségesek a beporzók védelmére, úgy, hogy a beporzás működése ne sérüljön? Általános vélekedés, hogy a fajszám és az ökoszisztéma-szolgáltatás pozitívan összefügg, tehát az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása érdekében a biodiverzitás védelmét meg kell erősíteni, és a populációk csökkenését és kihalását meg kell akadályozni. David Kleijn és munkatársai tanulmányukban azonban meglepő eredményeket közöltek.

Eszerint a termesztett kultúrnövények beporzása a beporzók egy kicsiny, gyakori fajokból álló csoportjának köszönhető, és a ritka fajok beporzó tevékenysége elhanyagolható. Azaz ha csak arra építve érvelünk a biodiverzitás és ritka fajok védelme mellett, hogy szükség van rájuk az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz, akkor az bizony nem feltétlenül igaz.

A vizsgálat tárgya a mezőgazdasági növények beporzása volt, méhekre, mint a legfontosabb csoportra koncentrálva. A kutatásnak igen fontos gyakorlati vonzata is van, hiszen olajos magvú növényeink, például a repce, napraforgó, valamint zöldségek és gyümölcsök széles köre tartozik a méhek által beporzott növények közé. A méhek ökoszisztéma-szolgáltatása 3000 dollár/hektár értéket tesz ki közgazdasági becslések szerint, amit úgy tűnik gyakori méh fajok kis csoportja “szolgáltat”. Ráadásul, a tanulmány szerint e fajok védelme nem igényel jelentősebb erőfeszítést, élőhelykezelést vagy helyreállítást, ellentétben a ritka fajokkal.

A tanulmány fontos figyelmeztetés, hogy kizárólag az ökoszisztéma-szolgáltatásokra hivatkozva, a biológiai sokféleség védelme zsákutcába futhat. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy bár a pénzben mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást néhány gyakori faj biztosítja, a ritka fajok védelme is elengedhetetlen. Túl a nemzeti és EU-s szabályoknak való megfelelésen ezt indokolja a nem termesztett növények beporzásában betöltött szerepük, mely a kultúrnövényeknél lényegesen nagyobb morfológiai és fenológiai változatosságot képvisel, és a beporzó fajok sokféleségét igényli a sikeres termés- és magképzéshez. Továbbá a tanulmányban nem tér ki a teljes rendszer elemzésére (például interspecifikus illetve közvetett kölcsönhatásokra), illetve az aktuális mezőgazdasági rendszerről szól, mely akár néhány évtizeden belül átalakulhat a földhasználat vagy a klímaváltozás miatt, ami új kultúrnövényeket, és esetleg új beporzókat fog jelenteni.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.