Nem is olyan biztonságos a palackozott víz

Brit kutatók szerint a palackozott vizet nem vetik alá olyan szigorú vizsgálatoknak, mint a csapvizet, ezért nagyobb valószínűséggel lehet szennyezett és okozhat fertőzéseket.

A szakértő azt állítja, míg a csapvizet naponta ellenőrzik szigorú kritériumok alapján, a palackozott víz gyártóinak csupán havonta egyszer kell ilyen vizsgálatokat végezniük. A csapvíz nyomokban klórt is tartalmaz, ami megakadályozza mindenféle káros anyag, így a baktériumok terjedését is, a palackozott vizet ezzel szemben a palackozást követően akár hosszú hónapokig is tárolhatják, és nem tartalmaz a klórhoz hasonló fertőtlenítő hatású adalékanyagot. Miután a palackozott vizet felbontják, semmilyen módszerrel nem lehet sterilen tartani, ezért néhány napon belül el kell fogyasztani. Ráadásul akár ezerszer drágább lehet, mint a csapvíz. „Az Egyesült Királyságban világviszonylatban az egyik legszigorúbb a csapvíz ellenőrzése” – mondta Paul Younger, a Glasgow-i Egyetem professzora. „Az emberek azt hiszik, hogy valami nem stimmel a csapvízzel, mert ilyen olcsó és bőséges. Pedig a biztonság és az ár szempontjából jobb a csapvíz. Ha például a palack véletlenül felnyílik, vagy valaki babrál vele, könnyen szennyezetté válhat benne a víz. Nagyobb eséllyel találhatunk káros anyagot a palackozott vízben, mint a csapvízben.” Sue Pennison, a Brit Ivóvíz-ellenőrző Hivatal vezetője azt nyilatkozta, hogy tavaly a több mint négymillió csapvízmintából 99,96 százalék megfelelt a szigorú követelményeknek. „A csapvíz biztonságosan fogyasztható, minden más egyéni választás függvénye” – mondta. Jo Jacobius, a Brit Palackozottvíz-gyártók Szövetségének igazgatója azonban azt állítja, hogy a Nagy-Britanniában forgalmazott palackozott vizeket szigorúan vizsgálják, és általánosságban véve jó minőségűek. A palackozóüzemek többsége Jacobius szerint napi rendszerességgel vizsgálja termékét.

Ajánlott tartalom

A fejlett országokban 2021-ben gyorsan nő a karbonkibocsátás

A Klíma Átláthatósági Jelentés arra figyelmeztet, hogy a világ 20 leggazdagabb országában gyors ütemben nő a karbonkibocsátás.