Nem lesz elég a klímaváltozás elleni megaszerződés

Egyre nagyobb az egyetértés a klímakutatók között abban, hogy nem lesz maradéktalanul sikeres a globális klímaváltozás hatásait fékező 2015-ös párizsi egyezmény. Az új nemzetközi szerződés előírásaival valószínűleg képtelenség lesz 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest. Néhány szakértő mégis bizakodó.

A klímaváltozás fékezéséről először 1997-ben kötöttek megállapodást az iparilag fejlett országok és a posztszocialista államok, közöttük Magyarország. Az egyes országok azt válallták, hogy eltérő mértékben ugyan, de visszafogják az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid stb. kibocsátását.

A nemzetközi, az ENSZ keretében létrehozott egyezmény csak részben érte el a célját, mivel nem volt kötelező érvényű, így olyan jelentős kibocsátók, mint az Egyesült Államok, Kína, India és Brazília nem vettek részt benne (ez utóbbi három állam azért nem, mert fejlődő országnak számít). A kiotói jegyzőkönyv 2020-ig van érvényben, utána a jövő évben esedékes párizsi nemzetközi klímakonferencián megfogalmazódó új célok lesznek a fontosak.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.