Nem tudják megállítani a gleccserek olvadását Kínában

Az 1950-es évek óta több mint 7600 négyzetkilométer területről fogytak el a gleccserek Kínában, elsősorban Tibet vidékéről, ami 18 százalékos csökkenésnek felel meg – számoltak be kutatók a Hszinhua hírügynökségnek.

1974 óta körülbelül 10 százalékos csökkenést figyeltek meg a térségben – számolt be Kang Si-csang, a Tibeti-fennsík kutatásával foglalkozó akadémiai kutatóintézet munkatársa. Eközben a Csomolungma, vagyis a Mount Everest alsóbb részén található gleccsertó mérete a tizenháromszorosára nőtt.

A világ legmagasabb hegyének hegymászói arról számoltak be, hogy a tengerszint felett 5200 méter magasan fekvő alaptábor vidékét egykor vastag jég borította, s ma már semmi más nincs ott, csak föld és sziklák.

Kínában – többségében a Csinghaj-Tibet fennsíkon – nagyjából 46 ezer gleccsert tartanak nyilván; ez a világ hasonló természeti képződményeinek körülbelül a 14,5 százalékát jelenti. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ezek nemcsak a friss víz utánpótlásának forrásai, hanem fontos szerepük van az éghajlati rendszerben is. “Az élet forrását jelentik Kína nyugati, sivatagos vidékein” – jegyezte meg Kang.

Az olvadó gleccserek elkerülhetetlenül ökológiai és környezeti változásokat fognak előidézni. Rövidtávon a keletkező vízmennyiség kisebb tavak képződését eredményezi, helyenként a természeti környezetet veszélyeztetve – közölte Liu Si-jin, az ország gleccsereinek felmérését végző kutatócsoport vezetője. Gleccsertavak 1930 és 1990 között 15 alkalommal öntöttek ki, áradásokat, földcsuszamlásokat okozva.

A gleccserek olvadásának folyamatát egyértelműen az éghajlatváltozás következményeivel magyarázzák, és a tibeti kormányzat ezért is tudatosan törekszik a régióban a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Azok a vállalatok például, amelyek környezetkímélő technológiát vagy zöldenergiát alkalmaznak, nyolc évig tartó adókedvezményben részesülhetnek.

Kang Si-csang szerint bár a kapcsolódó beruházások és a környezetvédelmi programok, illetve az ezekbe fektetett pénzek segítenek, nem tudják megállítani az olvadást. Úgy vélte, több kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy e reakciós folyamatok miként függnek össze, és hogy a gleccsertavak vize hogyan hasznosítható a leghatékonyabban. Egyúttal – a lakosság védelmében – egyfajta riasztórendszer kiépítését is szükségesnek látta.

Ajánlott tartalom

Ausztriában megkezdődött a hétvégi viharok utáni károk felmérése

A jelentős csapadékkal járó hétvégi viharok és áradások után Ausztria egyes területeiről hétfőn is erős esőzésekről érkeztek jelentések. Alsó-Ausztria több körzetét katasztrófa sújtotta területté nyilvánították.