Németország importból pótolja a leállított atomerőművek áramtermelését

A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése szerint az idei második negyedévben 7,1 milliárd kilowattórával több elektromos áramot importált Németország, mint amennyit exportált.

Ez nagyjából megegyezik az utolsó három német atomreaktor által 2022 második negyedévében termelt 7,3 milliárd kilowattóra árammennyiséggel. Az idei második negyedévi a legmagasabb negyedéves importtöbblet  a statisztikák vezetésének 1991-es kezdete óta. A féléves mérleg azonban még áramexport-többletet mutat, bár a többlet jelentősen csökkent a német atomerőművek 2023. április 15-i leállításával. A német villamosenergia-export 2023 első felében 2,0 milliárd kilowattórával meghaladta a villamosenergia-importot: az export 32,6 milliárd kilowattóra, az import 30,6 milliárd kilowattóra volt. 2022 első félévében még 16,5 milliárd kilowattóra volt a német exporttöbblet. A három utolsó német atomerőmű idén április közepéig 9,1 milliárd kilowattóra áramot táplált be a hálózatba, ami a féléves áramellátásnak a 2,9 százalékát jelenti. 2022 első félévében még termeltek az atomerőművek, akkor a teljes német áramtermelés 6,0 százalékát szolgáltatták. A 9,1 milliárd kilowattórás idei első félévi áramtermelésből 1,0 milliárd kilowattóra esett a második negyedévre. Az áramimport a második negyedévben 18,5 milliárd kilowattóra, az export pedig 11,4 milliárd kilowattóra volt. A 7,1 milliárd kilowattórás különbözet nagyjából megegyezik az atomerőművek 2022 második negyedévi 7,3 milliárd kilowattórás termelésével.

Az idei első félévben Németországban 233,9 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek és tápláltak be a hálózatba, 11,4 százalékkal kevesebbet mint 2022 első félévében. A jelentősen, 30,8 százalékkal megnövekedett import és a 18,1 százalékkal lecsökkent export miatt azonban a hálózatban rendelkezésre álló villamos energia mennyisége csak 6,9 százalékkal csökkent, kisebb mértékben a belföldi villamosenergia-termelésnél.

A legtöbb német áramimport 2023 első felében Hollandiából és Franciaországból származott, ahol ismét jelentősen felpörgették az atomenergia-termelést. Hollandiából 37,6 százalékkal 4,7 milliárd kilowattórára, Franciaországból 147,8 százalékkal 4,4 kilowattórára nőtt a német áramimport, de ez utóbbi részben az előző évi alacsony bázisnak tulajdonítható. A tavalyi első félévben ugyanis Franciaországban jelentősen csökkent az atomerőművek áramtermelése a 2021-es első félévihez képest.

A szélenergiából származó villamosenergia-termelés 2023 első félévében 1,2 százalékkal csökkent 2022 első félévéhez képest. Az összességében alacsonyabb villamosenergia-termelés miatt a szélenergia részaránya a belföldön termelt villamos energiában ennek ellenére a 2022. első félévi 25,6 százalékról 2023 első félévében 28,6 százalékra nőtt. A szélenergia így a német villamosenergia-termelés legfontosabb forrása. A fotovoltaikus forrásból származó villamosenergia-betáplálás mennyiségben 5,9 százalékkal csökkent az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, de részesedése a teljes betáplálásból 11,9 százalékra nőtt 11,2 százalékról. A fotovoltaikus forrásból származó árambetáplálás csökkenése elsősorban bázishatásának tulajdonítható, mivel 2022 első negyedévében szokatlanul sok volt a napsütéses órák száma.

A széntüzelésű erőművekben termelt villamos energia mennyisége az idei első félévében 23,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és így a teljes villamosenergia-termelés 27,1 százalékát teszi ki. 2022 első félévében még mindig a szén volt a legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 31,3 százalékos részesedéssel. Ezzel szemben a földgáz-alapú villamosenergia-termelés éves bázison 3,8 százalékkal nőtt, és a villamosenergia-termelés 13,9 százalékát adta az előző évi 11,9 százalék után.

Ajánlott tartalom

Átadták az első magyarországi nátrium-kén alapú akkumulátort a KFKI-ban

Átadták az első magyarországi nátrium-kén alapú akkumulátort a MTA Központi Fizikai Kutatóintézet csillebérci telephelyén kedden.