Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A hőmérséklet akár 10 Celsius-fokkal is több lehet városias környezetben az úgynevezett hőszigeteknek köszönhetően. A jelenséget az okozza, hogy a sötét felületű épületek és az aszfalt elnyelik a fényt, és hőt bocsátanak ki. Ezenkívül hiányzik a növényzet, amely párologtatással hűtene. Növelik a hőt az autók és a légkondicionálók is, amelyek mind hőt bocsátanak ki. A túl nagy meleg évente több ember halálát okozza.
Nickolay Lamm, a storagefront.com szerzője fogott egy hőkamerát, és készített pár képet New Yorkról, hogy dokumentálja a jelenséget. A képeken több érdekes jelenség is látható, ezek magyarázatához John Fredericket, a Chicagói Egyetem geofizikusát kérte fel. A képek értelmezéséhez azt tudni kell, hogy a hőkamera megtévesztő neve ellenére nem hőmérsékletet mér, hanem az infravörös tartományban egy sáv intenzitását. Ez függ a felület emisszivitásától (sugárzáskibocsátó képesség). Ha egy tükrös alumíniumlapra festünk valamit, akkor az a felvételen jóval melegebbnek tűnik koromsötét szobában is, hiába azonos a hőmérővel mért hőmérséklete más dolgokkal. Így a képeken az ablakok, fémes tárgyak és az ég valódi hőmérséklete nehezen összevethető.
A sötét járda melegebb (vörössel), mint a könnyebb betonpadkák (sárga és zöld), amik még mindig melegebbek, mint a fű, amely párologtatással hűl. A háttérben lévő víz a leghidegebb felület (sötétkék). Az ember építette, mesterséges felületeken ritkán van víz, így nincs párolgás: ez a legnagyobb oka a hőszigetjelenségnek.
Az épületeket és zöldterületet is felvonultató képen jól látszik a különbség: a növényzet jóval hidegebb, mint az épületek, amelyeknek legforróbb pontjai az ablakok.
A zebra is érdekes jelenség: a fehér csíkok visszaverik a fényt, ezért hidegebbek (sárga, narancssárga), mint az utca sötétebb felülete (vörös). A sötét területek hozzájárulnak a hőszigethez, míg a fehérek pont ellenkezőleg. A város föld alatti levegőjével való kapcsolat aránylag hidegen tartja a csatornarácsot.
A teljes cikk itt olvasható.
