Nincs kereslet az energiafűre

Néhány évvel ezelőtt még nagy reményeket fűztek a szarvasi kutatók által nemesített energiafűhöz, az élet azonban – legalábbis egyelőre – nem igazolta a várakozásokat – írta a Békés Megyei Hírlap csütörtökön.

A kilencvenes évek elején Európában elsőként Szarvason, a Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nél kezdték meg az ipari hasznosítású fűfajok nemesítését. A kutatások eredményeként született meg a Szarvasi-1 energiafű, melyről úgy gondolták, hogy komoly távlatokat nyithat az energetikai és papíriparban.
A kht. 2007-ben egy budapesti magáncég tulajdonába került.  Abban az időben jó néhány cég – több száz termelő bevonásával – igen nagy területen termelte az egész országban. Mára a termőterület összezsugorodott és a kft. megvált a kutatóktól is.

Nincs felvevőpiac, a termelők nem tudják értékesíteni a megtermelt füvet, mert senki sem akar pelletet gyártani.
A társaság  amíg nincs felvevőpiac, addig a fajtafenntartásra koncentrál, azaz gondoskodik arról, hogy a korábbi kutatási eredménynek ne vesszenek kárba. A kft. 500 hektáros termőterületéből 100 hektáron állít elő energiafű-vetőmagot, és várnak a jobb időkre, vagyis hogy a támogatási rendszert újragondolják, ezen belül a magáncégek kutatási tevékenységének a segítését is – olvasható a Békés Megyei Hírlap csütörtöki számban.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.