Norvég mintára indul hulladékgazdálkodó-képzés Tokajban

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége a tokaji, ahol az iparosodás és az infrastruktúra hiányával épp úgy küzdenek, mint a munkanélküliséggel – ráadásul jórészt egy világörökséghez tartozó kultúrtájon.

Az EGT és Norvég Finanszírozási Alap közel 490 ezer eurós támogatásával induló hulladékgazdálkodási szakképzés nem csak munkahelyeket teremt és segít a természeti értékek megőrzésében, de az itt kidolgozott oktatási anyag egész Magyarországon hiánypótló lesz.

A hulladékgazdálkodó szakirány 2008-ban került be az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ), hiszen ma már a hulladéklerakó telepeken is csak a megfelelő végzettséggel lehet dolgozni. Ám hiába az előírás, Magyarországon a képzés még gyerekcipőben jár: nincs tankönyve a témának és a gyakorlati oktatás sem megoldott. Az Észak-Magyarországi régió ráadásul teljesen fehér foltnak számít, itt ugyanis sehol nem folyik új OKJ-s, hulladékgazdálkodó középfokú szakképzés. Ezért is fontos a Tokajban indult kezdeményezés.

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében elmaradott az iparosodás, rossz az infrastruktúra és sok a munkanélküli, ugyanakkor a megyében több jelentős hulladékgazdálkodási cég is működik és (mint részben a világörökséghez tartozó kultúrtájon) kiemelten fontos a környezet védelme. Ráadásul a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában már 1971 óta van egyedi tantervű biológiai természettudományos osztály és egy évtizede folyik a települési-környezetvédelmi technikus képzés, amihez jól illeszkedik az új, hulladékgazdálkodó szakképzés bevezetése.

Az első lépés természetesen az oktatás feltételeinek megteremtése. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projekt teljes költsége mintegy 590 ezer euró, amelynek mintegy 85 százalékát az EGT és Norvég Finanszírozási Alap fedezi. Már javában folyik annak a két laboratóriumnak az építése, ahol a gyakorlati oktatás jelentős része folyik majd. A hulladékanalitikai és a környezettechnológiai szaklaboratórium munkálatai hamarosan befejeződnek és szeptemberre már készen, felszerelve várják az első hallgatókat. A tárgyi feltételek mellett természetesen a tananyag kidolgozása is fontos, ugyanis Magyarországon ezidáig ilyen nem volt. Ezt egy később tankönyvvé nyilvánítható gyakorlati feladatgyűjteménnyel és egy oktató DVD-vel együtt dolgozzák ki az iskola oktatói. Munkájukhoz nem csak a közeli szakcégekkel vették fel a kapcsolatot, de segítségükre van a norvég Glemmen középiskola is, hogy az ottani gyakorlatorientált minta alapján hazánkban is modellértékű képzési rendszert alakíthassanak ki.

A tervek szerint évente húsz tanuló kap majd hulladékgazdálkodó képesítést, ráadásul az oktatás  felnőttképzésbe is illeszthető, így segíthet a munkahelyek megőrzésében is. Előnyeit azonban nem csak az itt végzők élvezhetik, hanem a környék lakói is, akiknek egészséges környezetről most már a szakképzett hulladékgazdálkodók is gondoskodnak.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.