Növelte idei olajkeresleti előrejelzését az OPEC

Növelte a világ idei olajkeresletére tett becslését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) havi rendszeres piaci jelentésének júliusi számában. Idei világgazdasági növekedési előrejelzésén nem változtatott, az euróövezetét kissé rontotta, az oroszországit pedig javította.

Az OPEC csütörtökön publikált havi piaci jelentése szerint a világ olajkereslete 2023-ban várhatóan napi 2,4 millió hordóval nő. A júliusi prognózis így napi 0,1 millió hordóval haladja meg a júniusban 2023-ra megadott becslést, ami elsősorban Kína második negyedévben tapasztalt keresletnövekedésének tulajdonítható. A szervezet enyhén felfelé módosította az amerikai OECD-régióra vonatkozó előrejelzését is az Egyesült Államok vártnál jobb második negyedévi gazdasági teljesítményét nyugtázva. Az OECD-n kívüli országokban Kína mellett a latin-amerikai térség olajkeresletének a növekedése is hozzájárult a 2023-as olajfelhasználási prognózis emeléséhez. A világ olajkereslete 2024-ben további napi 2,2 millió hordóval növekszik, és elérheti a napi 104,25 millió hordót. A keresletnövekedés súlypontja a nem OECD országokra helyeződik, közel napi 2,0 millió hordóval járulnak majd hozzá az összes növekedéshez. A legnagyobb mértékben Kína, a Közel-Kelet és más ázsiai országok kereslete növekszik, de India, Latin-Amerika és Afrika kereslete is nagymértékben bővül majd. Az OECD-tagok olajkereslete várhatóan napi 0,26 millió hordóval nő 2024-ben, ezen belül is elsősorban az amerikai tagországok körében.

Az OPEC az idén napi 29,4 millió hordós keresletet prognosztizál júliusi piaci jelentésében saját olajtermelésére. Az OPEC olaja iránti kereslet így az idén napi 1,0 millió hordóval haladja majd meg a 2022-est. Jövőre pedig a kereslet napi 0,8 millió hordóval tovább növekszik, és eléri a napi 30,2 millió hordót. Júniusban a Brent nyersolaj átlagára 71 centtel, 0,9 százalékkal csökkent az előző havihoz képest hordónként 74,98 dollárra. A WTI júniusi átlagára 70,27 dollár lett hordónként, 1,35 dollárral, 1,9 százalékkal alacsonyabb az előző havinál. Az OPEC olajkosarának júniusi átlagára 75,19 dollár lett, 63 centtel, 0,8 százalékkal alacsonyabb az előző havinál. Az energiahordozók összesített árindexe már a második egymást követő hónapban csökkent havi bázison, júniusban 1,8 százalékkal. A legnagyobb mértékben a szén ára csökkent, a második legnagyobb mértékben pedig az olaj ára, mindezt azonban részben ellentételezte a földgáz árának emelkedése Európában és Amerikában. Az összesített energiaár-index jelenleg 44,2 százalékkal áll alacsonyabban az egy évvel korábbinál.

A szén árindexe 13,1 százalékkal csökkent júniusban az előző havihoz képest, az egy évvel korábbitól pedig 62,4 százalékkal marad el. A nyersolaj árindexe 1,2 százalékkal csökkent júniusban, és 37,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az európai gázár öt havi csökkenés után júniusban 2,4 százalékkal emelkedett az előző havihoz képest, az amerikai pedig 1,7 százalékkal növekedett szintén öt havi csökkenés után. Az európai gázár éves bázison 69,2 százalékkal, az amerikai pedig 71,5 százalékkal alacsonyabb. Az idei világgazdasági növekedési előrejelzésén az OPEC nem változtatott az előző havihoz képest, továbbra is 2,6 százalékra számít. Az OECD tagországok növekedése 1,1 százalék lehet 2023-ban. Az Egyesült Államok esetében az idén várható GDP-növekedést 0,1 százalékponttal 1,4 százalékra emelte, az euróövezet esetében pedig 0,1 százalékponttal csökkentette 0,7 százalékos növekedésre. Japánban is 0,1 százalékponttal magasabb, 1,1 százalékos növekedést vár az idén az OPEC. Kínában változatlanul 5,2 százalékos növekedést várnak, Indiában pedig 5,6 százalékost. A brazil GDP-növekedési előrejelzést 0,3 százalékkal javította az OPEC 1,3 százalékra, az orosz GDP-növekedési előrejelzést pedig 0,9 százalékponttal emelte meg 0,4 százalékra. Jövőre 2,5 százalékos világgazdasági növekedést vár az OPEC, 0,9 százalékost az OECD, 0,7 százalékost az Egyesült Államok, és 0,8 százalékost az euróövezet esetében. Kína GDP-növekedése 4,8 százalékos, az indiai 5,9 százalékos lehet jövőre, a brazil pedig 1,1 százalékos, az oroszországi 0,8 százalékos.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.