Nullázd le a villanyszámlád: így megéri

Másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban a villamos energia fogyasztói átlagára.

Az egyre csak növekedő számlák láttán pedig előbb-utóbb mindenki eljátszik a gondolattal; hathatós megoldásként ideje lenne napelemekkel felszerelni a családi házat. A bekerülési költségek hallatán azonban a legtöbben azonnal visszakoznak. Pedig ahhoz, hogy kiszámíthassuk megéri-e a beruházás, a költségek mellett tudnunk kell, mennyi megtermelt áramra számíthatunk napelemes rendszerünkből, illetve mennyi annak élettartama. Bár kétségtelen, hogy a havi kiadások között nem a legjelentősebb tételt képviseli az áramszolgáltatónak kifizetett összeg, azonban még így is jelentősen megterheli a magyar családok pénztárcáját. Arról nem is beszélve, hogy a statisztikák szerint alig másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban az általános- és a vezérelt villamos energia fogyasztói átlagára. A számok tehát elgondolkodtatóak, és valamiféle gazdaságossági fordulat megtételére, takarékosságra ösztönöznek. A cél ugyanakkor nyilván mindenki számára az, hogy lehetőleg a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása nélkül csökkentse a villamos energiára fordított költségeket. Erre nyújthat ideális megoldást a fotovoltalikus technológia, amely a napsugárzásból közvetlenül elektromos áramot állít elő. Vagyis ismertebb nevén a napelem.

Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország és akár a mai technológiai szint mellett is a primerenergia-felhasználás jelentős részét (elvi potenciál!) megtermelhetnénk velük. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese. A tanulmány által felmért potenciál ugyanakkor sohasem érhető el, csak iránymutató a lehetőségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. Egy azonban biztos a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehetőségek nem képezik felső korlátját a felhasználásnak. A korlátot a gazdaságos, ésszerű és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehetőségei jelentik.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan - jelentette be szerdán a KSH.

Nincs hozzászólás

  1. Hiába köntörfalaz a cikkíró és gyávaságában hetet havat összehord, de a napelem akkor se érné meg ha az áram ára a duplájára emelkedne. Ez a makacs tény, és ezen az adófizetőktől beszedett majd kézen közön elfolyatott támogatás se segít nagyon. Száljunk már le erről a lóról és egyszer vegye már valaki a bárorságot, egy szakszerű és tényszerű számadatokkal alátámasztott cikk megírására, amit aztán egy “bátor” szerkesztő felrak valahova – talán éppen ide.