Obama történelmi klímafordulata

Az Amerikai Egyesült Államoknak egyre komolyabb problémát jelent a klímaváltozás következményeinek kezelése. Barack Obama amerikai elnök akcióterve történelmi jelentőségű: kitér a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés jelentőségére, a megújuló energiaforrásokra történő átállásra és az USA nemzetközi szerepvállalására is.

A növekvő tengerszint, a sorozatos erdőtüzek és a gyakran szélsőségessé váló időjárás egyre komolyabb problémát jelent az Egyesült Államokban, abban az országban, amely korábban megkérdőjelezte a klímaváltozás tényét. Barack Obama elnök június 23-i – egyes kommentárok szerint történelmi jelentőségű – beszédében elismerte, mennyire fontos az amerikai polgárok felkészítése a klímaváltozás veszélyes következményeire és a várható pusztító környezeti hatásokra. Mindemellett pedig – ami talán a legfontosabb előrelépés – kitért a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének jelentőségére a súlyos kockázatok mérséklése érdekében.

Az amerikai elnök már 2009-ben, a kudarcba fulladt koppenhágai klímakonferencián is igyekezett összefogásra bírni a résztvevő országokat, hazájában azonban mindeddig nem került napirendre ez a politikailag igen kényes kérdés. Ez most megváltozott. Az elnök ugyanis kimondta, hogy nem vár tovább a Kongresszus felhatalmazására, mert cselekvésre van szükség: egy átfogó kormányzati tervre, amely többek között kitér az USA legnagyobb szennyezőire, a környezetbarát közlekedésre és az erőművek károsanyag-kibocsátására is.

„Obama elnök felismerte, hogy az Egyesült Államoknak teljesítenie kell nemzetközi kötelességét, a világ legbefolyásosabb országaként példát kell mutatnia, és részt kell vennie e világméretű összefogásban.” – mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.

Kennedy elnök két generációval korábban, az amerikai holdprogramot meghirdető beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak egy olyan stratégiára van szüksége, amely meghatározza a célokat, és határidőt szab azok teljesítésére. Obama e szavakat megidézve kifejtette, hogy az USA rendelkezik mind a szükséges technológiai, mind pedig a pénzügyi háttérrel ahhoz, hogy az évtized végére elérje a tudomány állása alapján elvárható klímavédelmi céljait.

„Amerika az általános negatív megítélés ellenére eddig is sokat tett a klímavédelemben. Egyes államok, például Kalifornia kibocsátási szabályai sokkal szigorúbbak, mint az európaiak, nagyvárosok sora – mint például Cleveland vagy Cincinatti – pedig saját programot hirdetett, hogy elérjék a tisztán megújuló energiaforrások használatát. Obama elnök mostani lépése azért is rendkívüli, mert végre a kormány is lépett, ezzel bevonva az országot a nemzetközi klímavédelmi munkába. A világ nagy erővel dolgozik azon, hogy 2015 decemberében Párizsban megszülethessen a régóta várt nemzetközi klímaegyezmény, az amerikai fordulat pedig talán hozzásegíthet minket ehhez.” – tette hozzá Benkő Dániel.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.