OGY – Egyetértés a fenntartható fejlődés fontosságáról

Alapvető fontosságúnak, társadalmi vitára alkalmasnak tartották a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Jövőkereső című, Magyarország ökológiai-gazdasági-társadalmi helyzetét fenntarthatósági szempontból számba vevő tanulmányát a Parlamentben felszólaló képviselők hétfőn.

A képviselők támogatták azt az országgyűlési határozati indítványt, amely társadalmi párbeszéd lefolytatásáról rendelkezik a Jövőkeresőről. Az indítvány alapján a társadalmi vitát az NFTT koordinálná, s ugyancsak az NFTT készítené el a párbeszéd tapasztalatait összegző jelentést. Ezután az NFTT kidolgozná a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiai irányait, s legkésőbb 2010. december 15-ig az Országgyűlés elé terjesztené azt. Mivel a határozathoz módosító javaslatok érkeztek, jövő héten még részletes vitát tart a Ház.
Szili Katalin (MSZP), az NFTT tiszteletbeli elnöke a Jövőkeresőt “felkiáltójelnek” nevezte, amely nemcsak a társadalom, hanem elsősorban a döntéshozók előtt áll. Támogatta azt a több képviselő által is felvetett javaslatot, hogy a jelentéssel külön parlamenti vitanap keretében foglalkozzanak februárban, ahol a jelentés elveivel egyet nem értők is kifejthetnék véleményüket.

Több felszólaló is különbséget tett a növekedés és a fejlődés koncepciója között. Kling István környezetvédelmi és vízügyi államtitkár megfogalmazása szerint a növekedés a mértékbeli bővülést, míg a fejlődés a folyamatosan változó feltételekhez való egyre jobb alkalmazkodást jelenti.
Orosz Sándor (MSZP) úgy vélte, az NFTT megalapítása és a mostani jelentés fontos mérföldkövet jelent a “zöld alkotmányozási folyamatban”. Úgy vélte ugyanakkor, hogy kissé elnagyolt a határozati javaslat megfogalmazása, pontosabban körül kellett volna írni, hogy ki és mikorra köteles az adott feladatokat ellátni.
Nagy Andor (KDNP) kifejtette: a fenntartható fejlődés fogalmával a társadalom nagy része nincs tisztában, ezért fontos, hogy a jelentésről társadalmi vita indulhat. Emellett szükség van a politikusok szemléletváltására is. “Vizsgálta-e például valaki az imént elfogadott 2010-es költségvetést fenntarthatósági szempontból? Nem valószínű” – válaszolta meg saját kérdését az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke.
Józsa István (MSZP) a Jövőkeresőt az eddigi legalaposabb tanulmánynak nevezte, ami valaha is a magyar parlament elé került a fenntarthatóság témájában. Kifejtette: a jelenlegi gazdasági válság természetét elemezve egyre többen jutnak arra, hogy az egy túlfogyasztási válság, a jelenkor legnagyobb kérdése pedig az, hogy a fejlett világ hogyan tud önkorlátozó módon minél jobban hozzájárulni a fenntartható világhoz.

Ékes József (Fidesz) “sokkolónak” nevezte a tanulmányt, mely bizonyos minisztériumoknál “kiverte a biztosítékot”. Erre azonban szükség is van a valódi vita megindulásához – vélekedett.
Szanyi Tibor (MSZP) kijelentette: a fenntarthatóság az egyetlen lehetséges perspektíva, amely a jelen gazdasági válság utáni időszak alapjául szolgálhat. Úgy vélte, a fenntarthatóságot a magyar társadalom alapvetően környezetvédelmi ügynek kezeli, noha annak négy dimenziója van: ökológiai, gazdasági, társadalmi és politikai. Nehezményezte, hogy a téma mélységesen elnyomott a hazai közbeszédben, miközben az egész glóbusz jövője ezen nyugszik. Szanyi Tibor végül több más képviselőhöz hasonlóan kiemelte Láng István akadémikus szerepét a jelentés elkészítésében.
Velkey Gábor (SZDSZ) úgy vélte, a sokak által emlegetett, a fenntarthatóság körül kialakult konszenzus csak az “elvek és szlogenek szintjén” érvényesül, a gyakorlati megvalósításkor azonban a rövid távú érdekek mindig felülírják a hosszú távúakat. Példaként a termékdíjtörvényt említette, amelyet az MSZP és a Fidesz egyaránt megszavazott. A Jövőkeresőről úgy vélte: némely állítása leegyszerűsítő, félrevezető, valamint általában is jellemző rá, hogy javaslatai nehezen ültethetők át a gyakorlatba. További problémát jelent Velkey szerint, hogy a jelentés a társadalmat nem szembesíti a szükséges lépések szociális, foglalkoztatási hatásaival. Kritizálta a jelentés túlzott piac- és versenyellenességét is.

Veress József (MSZP) szerint a fenntarthatóság gazdasági szükségszerűség, a jövő versenyképességének alapja. Fontos, hogy a 2013-ban kezdődő új nemzeti fejlesztési terv is erre épüljön – mondta.
A független Katona Kálmán, a környezetvédelmi bizottság egykori elnöke elmondta: teljesen egyetért a Velkey Gábor által elmondottakkal. Úgy vélte, az anyag egyoldalúságát mutatja, hogy nem vázolja az ipar, a mezőgazdaság érdekeit, e szektorok képviselőinek álláspontját, ezenkívül túlzottan unió- és tőkeellenes. Mindemellett összességében üdvözölte a jelentés elkészültét és társadalmi vitára bocsátását.
A Jövőkereső tartalmát alapjaiban csak Horváth János (Fidesz) kritizálta. Ő kijelentette: a tanulmány harminc évvel ezelőtti irodalmon alapul, teljesen elavult. Bírálta a fenntartható fejlődés koncepcióját, helyette szerinte a “korlátmentes fejlődés” volna a cél, melynek során az emberiség alapvetően a technológia fejlődése segítségével tenné túl magát a természeti erőforrások szűkösségén.

Ajánlott tartalom

Kémiai molekulákból kiindulva teremtene életet Szathmáry Eörs három külföldi kutatótársával

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.