Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Alapvető fontosságúnak, társadalmi vitára alkalmasnak tartották a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Jövőkereső című, Magyarország ökológiai-gazdasági-társadalmi helyzetét fenntarthatósági szempontból számba vevő tanulmányát a Parlamentben felszólaló képviselők hétfőn.
A képviselők támogatták azt az országgyűlési határozati indítványt, amely társadalmi párbeszéd lefolytatásáról rendelkezik a Jövőkeresőről. Az indítvány alapján a társadalmi vitát az NFTT koordinálná, s ugyancsak az NFTT készítené el a párbeszéd tapasztalatait összegző jelentést. Ezután az NFTT kidolgozná a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiai irányait, s legkésőbb 2010. december 15-ig az Országgyűlés elé terjesztené azt. Mivel a határozathoz módosító javaslatok érkeztek, jövő héten még részletes vitát tart a Ház.
Szili Katalin (MSZP), az NFTT tiszteletbeli elnöke a Jövőkeresőt “felkiáltójelnek” nevezte, amely nemcsak a társadalom, hanem elsősorban a döntéshozók előtt áll. Támogatta azt a több képviselő által is felvetett javaslatot, hogy a jelentéssel külön parlamenti vitanap keretében foglalkozzanak februárban, ahol a jelentés elveivel egyet nem értők is kifejthetnék véleményüket.
Több felszólaló is különbséget tett a növekedés és a fejlődés koncepciója között. Kling István környezetvédelmi és vízügyi államtitkár megfogalmazása szerint a növekedés a mértékbeli bővülést, míg a fejlődés a folyamatosan változó feltételekhez való egyre jobb alkalmazkodást jelenti.
Orosz Sándor (MSZP) úgy vélte, az NFTT megalapítása és a mostani jelentés fontos mérföldkövet jelent a “zöld alkotmányozási folyamatban”. Úgy vélte ugyanakkor, hogy kissé elnagyolt a határozati javaslat megfogalmazása, pontosabban körül kellett volna írni, hogy ki és mikorra köteles az adott feladatokat ellátni.
Nagy Andor (KDNP) kifejtette: a fenntartható fejlődés fogalmával a társadalom nagy része nincs tisztában, ezért fontos, hogy a jelentésről társadalmi vita indulhat. Emellett szükség van a politikusok szemléletváltására is. “Vizsgálta-e például valaki az imént elfogadott 2010-es költségvetést fenntarthatósági szempontból? Nem valószínű” – válaszolta meg saját kérdését az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke.
Józsa István (MSZP) a Jövőkeresőt az eddigi legalaposabb tanulmánynak nevezte, ami valaha is a magyar parlament elé került a fenntarthatóság témájában. Kifejtette: a jelenlegi gazdasági válság természetét elemezve egyre többen jutnak arra, hogy az egy túlfogyasztási válság, a jelenkor legnagyobb kérdése pedig az, hogy a fejlett világ hogyan tud önkorlátozó módon minél jobban hozzájárulni a fenntartható világhoz.
Ékes József (Fidesz) “sokkolónak” nevezte a tanulmányt, mely bizonyos minisztériumoknál “kiverte a biztosítékot”. Erre azonban szükség is van a valódi vita megindulásához – vélekedett.
Szanyi Tibor (MSZP) kijelentette: a fenntarthatóság az egyetlen lehetséges perspektíva, amely a jelen gazdasági válság utáni időszak alapjául szolgálhat. Úgy vélte, a fenntarthatóságot a magyar társadalom alapvetően környezetvédelmi ügynek kezeli, noha annak négy dimenziója van: ökológiai, gazdasági, társadalmi és politikai. Nehezményezte, hogy a téma mélységesen elnyomott a hazai közbeszédben, miközben az egész glóbusz jövője ezen nyugszik. Szanyi Tibor végül több más képviselőhöz hasonlóan kiemelte Láng István akadémikus szerepét a jelentés elkészítésében.
Velkey Gábor (SZDSZ) úgy vélte, a sokak által emlegetett, a fenntarthatóság körül kialakult konszenzus csak az “elvek és szlogenek szintjén” érvényesül, a gyakorlati megvalósításkor azonban a rövid távú érdekek mindig felülírják a hosszú távúakat. Példaként a termékdíjtörvényt említette, amelyet az MSZP és a Fidesz egyaránt megszavazott. A Jövőkeresőről úgy vélte: némely állítása leegyszerűsítő, félrevezető, valamint általában is jellemző rá, hogy javaslatai nehezen ültethetők át a gyakorlatba. További problémát jelent Velkey szerint, hogy a jelentés a társadalmat nem szembesíti a szükséges lépések szociális, foglalkoztatási hatásaival. Kritizálta a jelentés túlzott piac- és versenyellenességét is.
Veress József (MSZP) szerint a fenntarthatóság gazdasági szükségszerűség, a jövő versenyképességének alapja. Fontos, hogy a 2013-ban kezdődő új nemzeti fejlesztési terv is erre épüljön – mondta.
A független Katona Kálmán, a környezetvédelmi bizottság egykori elnöke elmondta: teljesen egyetért a Velkey Gábor által elmondottakkal. Úgy vélte, az anyag egyoldalúságát mutatja, hogy nem vázolja az ipar, a mezőgazdaság érdekeit, e szektorok képviselőinek álláspontját, ezenkívül túlzottan unió- és tőkeellenes. Mindemellett összességében üdvözölte a jelentés elkészültét és társadalmi vitára bocsátását.
A Jövőkereső tartalmát alapjaiban csak Horváth János (Fidesz) kritizálta. Ő kijelentette: a tanulmány harminc évvel ezelőtti irodalmon alapul, teljesen elavult. Bírálta a fenntartható fejlődés koncepcióját, helyette szerinte a “korlátmentes fejlődés” volna a cél, melynek során az emberiség alapvetően a technológia fejlődése segítségével tenné túl magát a természeti erőforrások szűkösségén.