Okosmérési tesztek startja

Hamarosan indulnak a hazai áramszolgáltatók úgynevezett okosmérési kísérleti projektjei; a tesztek eredményei alapján dől el, hogy Magyarország milyen szabályozási és üzleti modellel tegyen eleget annak az uniós elvárásnak, mely szerint 2020-ra a háztartások mintegy 80 százalékában a szolgáltató és a felhasználó közötti kommunikációt lehetővé tévő fogyasztásmérés lehetőségét kell biztosítani.

A Világgazdaság című lap információi szerint a szolgáltatókat kissé noszogatni kell e kísérletekre, mert néhány év alatt úgy kell együtt hatalmas pénzt – modellszámítások alapján akár közel 250 milliárd forintot is – befektetniük, hogy annak kevés közvetlen hasznát látják. Ilyen haszon lehet a mérőleolvasás költségeinek csökkentése, a nem fizető fogyasztók könnyebb kikapcsolása vagy korlátozása. Nemzetgazdasági szinten remélhető előny a kisebb szén-dioxid-kibocsátás, feltéve, ha az okosmérés segít az áramfelhasználás csökkenésében, illetve a megújuló alapú áramtermelésnek a villamosenergia-rendszerbe történő hatékony integrálásában. A fogyasztók oldalán az okosmérés közvetlen haszna a takarékoskodás segítése.  A szolgáltatók részéről komoly ellenérv, hogy a hazai áramfelhasználás jelentős részét képviselő ipari felhasználók fogyasztását már egyébként is távleolvasással mérik, a lakosságnál pedig kisebb az érdemi megtakarítás lehetősége. Ugyanakkor Magyarországon az áram- és gázfogyasztás mérésére együttvéve több mint tízmillió okosmérőt kellene felszerelni. (MTI)

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.