Olaszország pro-nukleáris kultúra kialakítását tervezi

Az olasz ENEL energetikai óriás a napokban megfogadta, hogy kidolgozza az úgynevezett pro-nukleáris kultúrát, miután közel negyed évszázaddal ezelőtt tiltották be az atomenergiát Olaszországban.

„Dolgoznunk kell a közvélemény álláspontját, hogy legyőzzük a NIMBY (nem az én háztájamon) szindrómát.” – mondta az ENEL vezérigazgatója, Fulvio Conti a riportereknek, miután találkozott azzal a több mint 400 vállalattal, melyek érdeklődnek az olaszországi atomenergia újbóli bevezetése iránt.

Emma Marcegaglia, az olasz üzleti lobbi, a Confindustria vezetője, aki a találkozó házigazdája is volt, óva intett: „a félelem és a demagógia mindig befolyásolja az elmét a választáskor, regionálisan, vagy más módon.”
Olaszországban március végén tartják a regionális választásokat.
„Ennek a projektnek mindenkit egyesítenie kell, aki érdekelt benne, ami azt jelenti, minden polgárt.” – közölte Conti.
A nukleáris energiát mindössze néhány hónappal a csernobili katasztrófa után, az 1987-es népszavazást követően tiltották be Olaszországban.

A hét elején tíz Greenpeace aktivista bontott transzparenst „Stop Nuclear Madness” felirattal, a Palazzo della Civiltà Italiana-nál, amelytől nincs messze az a helyszín, ahol Conti szólalt fel.
Az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi röviddel 2008-as hatalomra kerülését követően bejelentette, hogy Olaszország nukleáris erőműveket építene, annak érdekében, hogy csökkentsék az ország függőségét a külföldi olaj-és gázellátástól.
Az ENEL, valamint a francia villamosenergia-ipari vállalat, az Electricité de France augusztusában hozta létre a közös vállalatát, a Sviluppo Nucleare Italia-t, azért, hogy négy, európai nagynyomású reaktort (EPR) építhessen ki Olaszországban.
Conti 16 milliárd és 18 milliárd euró közötti értékre becsülte megépítésüket.

Olaszország fejlesztési minisztere novemberben jelentéktelennek tartotta az EPR ellenőrzési rendszerével kapcsolatos aggodalmakat.
Olaszország első új atomerőműve a tervek szerint 2018-ig lesz működőképes. A kormány célja az, hogy 2030-ra az ország energiaszükségletének egynegyedét atomenergia lássa el.

Ajánlott tartalom

Az öreg erdők szénmegkötése Európában sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk

A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).