Áttörést jelenthet egy egyetemi felfedezés, amely minden eddiginél olcsóbb napelemek előállítását teszi lehetővé.
A Berkeley Lab és a Kaliforniai Egyetem új felfedezése az eddigieknél jóval olcsóbban elérhető alapanyagokból állítana elő napelemeket. Eddig a fém foszfátokat és szuilfideket alkalmatlannak tartották a napelemekben történő felhasználásra, mivel nem rendelkeztek elegendő, a napelem működéséhez elengedhetetlen p-n átmenettel, írja a mobilport.hu. A kutatók új megoldása azonban az egész problémát átugorja azzal, hogy ezeket elektromos térrel hozza létre a félvezetőkben. Mivel a napelemek elterjedésének mai legnagyobb hátráltatója a p-n átmenetek létrehozása, azaz a használt anyagokba bejuttatott speciális szennyezés bejuttatása. Ugyan az előállítás költsége csökken, de a napelemek ár/hatékonyság aránya eleddig hátráltatta az elterjedést a jobb mutatókkal rendelkező megoldások javára.
A jelenlegi megoldás elektromos mezővel hozza létre a p-n átmenetet, és a kutatók állítása szerint a mező fenntartásához szükséges energia elhanyagolható a napsütéskor termelthez képest. Maga az ötlet nem új, azonban a felső elektróda pontos geometriáját eleddig nem ismerték a kutatók. Erre most két külön megoldást is találtak: az egyik ultravékony, pl grafén réteggel oldja meg a problémát, míg a másik teljesen elfedő lap helyett különálló, keskeny vezetőket használ. A kutatók egy másik jó hírrel is szolgáltak: állításuk szerint ugyanis mivel már most rendelkeznek a gyártók olyan technológiákkal, amelyek segítségével ipari méretekben állítatnak elő nanostrukturált elektródákat, az új technológia viszonylag gyorsan beépülhet a napelemekbe