Önállóan oldják meg a hulladékkezelést a Paks környéki települések

Paks és hat környékbeli község egyik nagy hulladékgazdálkodási társulásnak sem tagja, ezért az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy heten létrehoznak egy társulást, és az uniós elvárásoknak megfelelő hulladéklerakót építenek.

Hajdú János, Paks polgármestere az MTI-nek kedden elmondta: hat éve keresik a megoldást arra, hogy az Európai Uniónak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszert építsenek ki. A város és a környékbeli települések a nagy hulladékgazdálkodási rendszerek határán fekszenek, messze a tervezett lerakóktól. Paks korábban csatlakozott a kaposvári központú társuláshoz, de a földrajzi fekvés akadálya volt a közös pályázatnak. A környező településekkel együtt korábban már pályáztak, de a falvak önkormányzatai úgy gondolták, nem tudják vállalni az önerőt, így máig nem találtak megnyugtató és anyagilag vállalható megoldást.

A paksi önkormányzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve kidolgozott egy rendszert, ami ellentétben az eddigi gyakorlattal nem százezer, hanem harmincezer lakosú területet látna el. A hulladékkezelő Pakson épülne meg, tíz évre oldaná meg Paks, Bölcske, Gerjen, Györköny, Madocsa, Nagydorog és Pusztahencse települési szilárd hulladékának elhelyezését. A szeméttelep befogadóképessége a tervek szerint 175 ezer köbméter lesz, a kivitelezés költsége 1,6 milliárd forint.

A társulás élni kíván a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését támogató pályázati lehetőséggel, így augusztus 3-ig benyújtja igényét a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatására. A társulás tagjaira így várhatóan 30 százaléknyi önerő hárul, ami a legkisebb település, Györköny esetében 15,5, a legnagyobb, Paks esetében 308,1 millió forint. Ennek előteremtésében a paksi atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványtól remélnek támogatást. Pakson – Tolna megyében egyedüliként – még működik szeméttelep. A létesítmény engedélye 2013-ig érvényes. Az üzemeltető DC Dunakom Kft. ügyvezetője, Saáry Miklósné elmondta, hogy számításaik szerint ennél korábban, 2010 végén betelik a hulladéklerakó.

Ajánlott tartalom

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint.