Önállóan oldják meg a hulladékkezelést a Paks környéki települések

Hajdú János, Paks polgármestere az MTI-nek kedden elmondta: hat éve keresik a megoldást arra, hogy az Európai Uniónak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszert építsenek ki. A város és a környékbeli települések a nagy hulladékgazdálkodási rendszerek határán fekszenek, messze a tervezett lerakóktól. Paks korábban csatlakozott a kaposvári központú társuláshoz, de a földrajzi fekvés akadálya volt a közös pályázatnak. A környező településekkel együtt korábban már pályáztak, de a falvak önkormányzatai úgy gondolták, nem tudják vállalni az önerőt, így máig nem találtak megnyugtató és anyagilag vállalható megoldást.

A paksi önkormányzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve kidolgozott egy rendszert, ami ellentétben az eddigi gyakorlattal nem százezer, hanem harmincezer lakosú területet látna el. A hulladékkezelő Pakson épülne meg, tíz évre oldaná meg Paks, Bölcske, Gerjen, Györköny, Madocsa, Nagydorog és Pusztahencse települési szilárd hulladékának elhelyezését. A szeméttelep befogadóképessége a tervek szerint 175 ezer köbméter lesz, a kivitelezés költsége 1,6 milliárd forint.

A társulás élni kíván a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését támogató pályázati lehetőséggel, így augusztus 3-ig benyújtja igényét a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatására. A társulás tagjaira így várhatóan 30 százaléknyi önerő hárul, ami a legkisebb település, Györköny esetében 15,5, a legnagyobb, Paks esetében 308,1 millió forint. Ennek előteremtésében a paksi atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványtól remélnek támogatást. Pakson – Tolna megyében egyedüliként – még működik szeméttelep. A létesítmény engedélye 2013-ig érvényes. Az üzemeltető DC Dunakom Kft. ügyvezetője, Saáry Miklósné elmondta, hogy számításaik szerint ennél korábban, 2010 végén betelik a hulladéklerakó.