Öntözéssel nem győzheti le Magyarország az aszályt

A kutatók szerint nincs semmi újdonság az időnkénti aszályokban, ami meglepő az a szélsőséges éghajlati jelenségek megszaporodása.

A Kárpát-medence klimatikusan olyan „szerkezet”, amelyben az elmúlt háromezer évre visszatekintve mindig természetes volt az aszály, az ár- és belvíz előfordulása, akár is. Ez önmagában nem a klímaváltozás miatt van, hanem a helyi éghajlat teljesen természetes velejárója – mondta Dr. Jolánkai Márton, a gödöllői Szent István Egyetem professzora. Nyilvánvalóan van azonban klímaváltozási hatás is, ami a szélsőségek gyakoriságának növekedésében mutatkozik meg. A múlt század első felében csupán ötször, míg a másodikban tizenegyszer fordult elő az aszály – tette hozzá a szakember.

A nemrégen elfogadott nemzeti aszálystratégia arra szeretné felhívni a gazdálkodók figyelmét, hogy mit lehet és mit kell tenni ilyen esetben a földeken. Jolánkai Márton szerint az öntözés nem lehet mindenhol megoldás. Ha mindent öntöznénk, ami öntözhető, az se lenne elég, hiszen Magyarországon durván ötmillió hektár szántóterület van, amiből csupán 350 ezer van berendezve öntözésre, és ezt legfeljebb félmillió hektárra lehetne növelni. A szántók 10 százalékán lehetne tehát csak mesterségesen pótolni a csapadékot – mondta a professzor. Jolánkai Márton szerint sokkal nagyobb a jelentősége a növényfajok, azon belül a fajták megválasztásának, valamint az alkalmazott agrotechnikának. A szakember kiemelte a fajtanemesítés jelentőségét, hogy stressz tűrő – vagyis, fagynak, aszálynak vagy éppen a szélnek ellenálló – növények kerüljenek termesztésbe. A víztakarékos talajművelés, vagyis a lehullott csapadék bespájzolása ugyancsak fontos. Harmadik elemként a növénytáplálást és egészségügyet emelte ki a szakember. A jól táplált, egészséges növény ugyanis mindig jobba elviseli a viszontagságokat, így az aszályt is. Idén már a Szent István Egyetem kísérleti telepén is elvégezték az aratást. Jolánkai professzor szerint az eredmények azt igazolják, hogy a fajtaválasztás és a talajművelés minősége alapvetően meghatározták a terméseredményeket.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.