Óriási adóbevétel kiesést okoz a szélenergia-ipar hátráltatása

Az önkormányzatoknak fizetendő iparűzési adó-előleg befizetése márciusban megtörtént.

A szélenergia ipar több mint száz millió forinttal járult hozzá az önkormányzatok gazdálkodásához 2012 első negyed évében. Ez azonban ennek többszöröse is lehetett volna, ha a magyar energiapolitika nem hátráltatná a szélenergia fejlődését 2006 óta. Az elmúlt öt évben több mint 2,5 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételtől estek el az önkormányzatok emiatt. “Miközben a szélenergia a világon mindenhol a leggyorsabban növekvő energiatermelési mód, Magyarországon az energiapolitika alulbecsüli a szél lehetséges szerepét” mondta Dr Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke a Balatonalmádiban megtartott Erőmű Fórumon. Magyarország jelenleg az egyik legkorlátozóbb ország a megújuló energiák szempontjából, hiszen a jelenlegi és az előző két kormány közösen együtt összesen 6. éve nem adott ki szélerőműveknek kiserőművi engedélyt, és erre 2012-ben sem látszik esély. Ezzel nem csak a zöld célkitűzések teljesítését hátráltatja, hanem megakadályozza több tíz milliárd forintnyi beruházás megvalósulását, és hatalmas adóbevétel kiesést okoz saját magának, és az egyre nagyobb problémákkal küzdő önkormányzatoknak is. Bár a hazai szélenergia termelő kapacitás mindössze az áramtermelés 1,5 %-át adja, 2011-ben több mint 400 millió forint iparűzési adóval járult hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez.

Amennyiben a 2006 óta kiadták volna a korábban meghatározott további 410 MW-ra építésére vonatkozó kiserőművi engedélyt, az elmúlt öt évben legalább további 2,5 milliárd forinthoz jutottak volna az önkormányzatok. A szélerőművek több éves magyarországi működtetési tapasztalata alapján egyértelmű, hogy az energetikai szakma, és a szél ellenzői által hangoztatott műszaki és gazdasági problémák sokkal kisebbek és könnyebben kezelhetőek. Dr. Hoffmann László a nemzetközi hírű PWC tanácsadó cég 2010 őszén készült szakértői anyaga alapján emlékeztetett a szélenergia jelenlegi és lehetséges pozitív hatásaira. Nem igaz a szélenergia jelentős árnövelő hatása, hiszen a fogyasztók által az áramért fizetett összegből kevesebb mint 0,2 Ft-t jut a szélerőművek támogatására. Ugyanakkor, ha a jelenleginél jóval több szélerőmű épülhetne, akkor minden újabb 100 MW szélerőmű több mint 61 millió m3 földgázimportot váltana ki, ezzel árcsökkentő hatású is lehetne, és 126 ezer tonnával kevesebb széndioxidot bocsátanánk ki.

A jelenleginél jóval nagyobb szélkapacitást tudna a rendszer befogadni, még a szintén sokat hangoztatott energiatárolási kapacitások megépülése nélkül is, mert megfelelő a műszaki szabályozás ahhoz, hogy semmilyen jelentős ellátási probléma ne keletkezzen. Ezen kívül a szélerőművek által üzemeltetett szél és termelés előrejelzési rendszernek (SCADA) a rendszerirányító MAVIR rendszeréhez való kapcsolásával az előrejelzés is jelentősen javulhatna. Ehhez mindössze elhatározás kell, a szélerőművek készek az együttműködésre. “Bár számos hazai vállalkozás beszállítója a széliparnak, a munkahelyteremtő beruházásokért folytatott versenyben a kiszámítható, átlátható szabályozás nélkül Magyarország vesztésre áll a környező országokhoz képest”- mondta az MSZIT elnöke.

Ajánlott tartalom

ENSZ-közgyűlés – Guterres: akadályozzák a fejlődést a geopolitikai feszültségek

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a globális kihívások kezelésében a nemzetközi közösségtől António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakának megnyitóján, azt hangoztatva, hogy a geopolitikai feszültségek akadályozzák a fejlődést.