Óriási célkitűzés: Magyarország 2040-re a világ 10. országává válhat

A kormány célja, hogy 2040-re Magyarország az innováció alapján a világ kétszáz országa közül benne legyen az első tízben – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Győrben, a Tudományos és Innovációs Park épületének átadóján.

Csák János kiemelte, ennek érdekében a kormány évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. Ha ezek a területek szétdarabolódnak, ha a korlátok megmaradnak az intézményeken belül és a szereplők között, akkor az ország nem lehet sikeres – mondta. Csák János pozitív példaként említette, hogy a Széchenyi István Egyetem szervesen beépült Győr gazdasági életébe, az új Tudományos és Innovációs Park pedig erősíti az együttműködést a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Arról is beszélt, hogy nőnie kell a publikációk, szabadalmak és startupok számának Magyarországon, amit a nemzetközi együttműködések is segítenek.

A célok elérése érdekében megújították a Magyar Kutatási Hálózatot, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működését, valamint ezért alakították meg a Kutatási Kiválósági Tanácsot – sorolta a miniszter. Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár kockaépületének megújítása a Tudományos és Innovációs Park kialakításának első üteme volt. Az épület melletti terület hasznosításával zárul 2025-ben a második és 2030-ban a harmadik ütem. Dézsi Csaba András, Győr (Fidesz-KDNP) polgármestere arról beszélt, ahogy fejlődik az egyetem, vagy az Audi Hungaria, úgy fejlődik a város is. Győr sikereit azonban az ott élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája adja – fűzte hozzá. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt emelte ki, hogy az épület a gazdaság fontos helyszínévé válhat. Az egyetem számára elengedhetetlen a valós és szoros partnerség a gazdasági szereplőkkel – mondta.

Kolossváry Tamás, az innovációs központ vezetője elmondta, az innovációs park első üteme a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból biztosított 6,8 milliárd forintból készült el. A kockaépület fele oktatási funkciókat lát el, egyharmadában a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó rész pedig rendezvények lebonyolítására nyújt lehetőséget – fűzte hozzá. Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy az egyetem és az Audi kapcsolata gyümölcsöző volt eddig is, az innovációs park működésével pedig még magasabb szintre emelkedik a vállalat next level elnevezésű stratégiája. Az átadó ünnepségen a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungíria Zrt. startégiai együttműködési megállapodást kötött, amely kiterjed egyebek mellett a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, felvételi-előkészítő és ipari gyakorlati programok szervezésére, valamint a fenntarthatósághoz is kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre.

Ajánlott tartalom

AM: gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség Brüsszelben

Szakítani kell azzal a téves meggyőződéssel, hogy a mezőgazdaságra és a gazdákra a klímaváltozás okozójaként tekintenek; épp ellenkezőleg, ők a megoldás részei kell hogy legyenek - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az EU agrár-élelmiszernapok konferencián kedden Brüsszelben, az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.