Évi 70-320 milliárd euró (18-85 billió forint) értékű egészségügyi és környezeti károkat okoz az európai mezőgazdaság nitrogénhasználata - mutatták ki egy nagyszabású kutatásban.

Óriási költsége van a túlzott nitrogénhasználatnak

Évi 70-320 milliárd euró (18-85 billió forint) értékű egészségügyi és környezeti károkat okoz az európai mezőgazdaság nitrogénhasználata – mutatták ki egy nagyszabású kutatásban.

Az első Európai Nitrogénfelmérés (ENA) eredményeit egy hétfőn kezdődő ötnapos nemzetközi konferencián vitatják meg a skóciai Edinburgh-ban. A kutatókat és politikai döntéshozókat összehozó találkozót ötéves kutatás előzte meg, amelyben 21 ország és 89 szervezet 200 szakértője vett részt. Az eredmények szerint a műtrágya nitrogéntartalma által okozott egészségügyi és környezeti károk összességében több mint kétszer akkora mértékűek, mint a belőle származó mezőgazdasági haszon. A XX. század elején kifejlesztett műtrágya forradalmasította a mezőgazdaságot: a legnagyobbrészt nitrogénből, foszforból és káliumból álló anyag jelentősen növelte a terméshozamokat, és javította a termények minőségét. A műtrágya nitrogéntartalma azonban fokozatosan felhalmozódott a vízben, a levegőben, a talajban és a különböző ökoszisztémákban. A környezet nitrogéntartalma világszinten átlagosan megduplázódott, Európában háromszorosára nőtt a műtrágya bevezetése óta.

 
    Mint Mark Sutton, az ENA koordinátora rámutatott: annak ellenére, hogy az emberiség több mint felének élelmezése a nitrogéntartalmú műtrágyák használatán alapul, korlátozni kell a nitrogénszennyezést. A lehetséges megoldások között említette az ásványi és szerves trágyák (állati ürülék, komposzt) hatékonyabb használatát és a húsfogyasztás mérséklését. “Rendelkezésünkre áll a nitrogénszennyezés csökkentéséhez szükséges tudás, csak el kell kezdenünk alkalmazni ezeket a megoldásokat európai szinten, integrált formában” – hangsúlyozta.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.