Oroszországot is elérte a japán atomerőművek sugárzása

Az orosz meteorológusok szerdán közölték, hogy az orosz Távol-Keleten is regisztráltak jód 131-es izotópot, de minimális, veszélytelen mértékben.

A tisztiorvosi hivatal szerint azonban a Fukusima japán atomerőműből eredő nukleáris részecskék nem érték el Oroszországot, és megerősítették, hogy megvizsgálnak minden olyan közlekedési eszközt, személyt és szállítmányt, amely abból az irányból érkezik. Ugyanakkor közeledik a csernobili atomerőmű balesetének 25. évfordulója, s ez alkalomból bejelentették, hogy a térséget megnyitották az idegenforgalom számára. Az Ukrajnában lévő Csernobil körüli zárt övezetbe vezető utakat a legnagyobb ukrán utazási irodák értékesítik, s a hírek szerint a külföldi turisták körében igen nagy az érdeklődés. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap beszámolója szerint a térséget szemmel láthatóan készítik fel az évfordulós ünnepségekre, de változatlan az ellenőrzés a zóna határán. A területen a sugárzás mértéke a természetes háttérsugárzás mintegy kétszerese.

Csernobilban van valami élet, de Pripjatyban az útburkolatok porladnak, a növényzet mindent beborít, a falakon még a szovjet idők politikai plakátjai láthatók, és Pripjaty szakértők szerint még legalább 200 évig halott város marad.
A tervek szerint 2015-re kell felépülnie az erőmű IV. blokkját körülvevő új szarkofágnak, s csak azután láthatnak hozzá a nukleáris fűtőelemek eltávolításához. Kijevben bejelentették: az új szarkofág építési költsége a 90-es években tervezetthez képest mintegy 200 millió dollárral magasabb és 990 millióra emelkedett. A költségeket két e célra létrehozott alapból fedezik, amelyekből már eddig is több mint 500 millió eurót költöttek el. Április közepén azonban Kijevbe várják az adományozókat, s az EBRD már bejelentette, hogy a felajánlott összeg 25 százalékának megfelelő pénzzel támogatja majd az építkezést.

Ukrajnában egyebek mellett megvizsgálják és lehetőség szerint javítani szándékoznak a likvidátorok – a következmények felszámolásában résztvevők – lakáskörülményeit, megemlékezéseket tartanak az iskolákban és a városokban, és megjelent egy könyv “Csernobil: tragédia, diadal, figyelmeztetés” címmel. A Moszkvában élő mintegy 15 ezer likvidátor, valamint az evakuáltak és a katasztrófaövezetből önként távozottak egyszeri anyagi juttatásban részesülnek az évfordulón, az orosz ortodox egyház pedig országszerte megemlékezik Csernobil áldozatairól.

c    A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt baleset a maga nemében az eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófa volt az emberiség történetében. A máig vitatott hivatalos adatok szerint a baleset utáni első három hónapban 31 ember vesztette életét, s a sugárszennyezés 15 év alatt kimutatott következményei 60-80 ember halálát okozták. Úgynevezett sugárbetegséget 134 személy szenvedett el, és az erőmű 30 kilométeres körzetéből több mint 115 ezer embert evakuáltak. A következmények felszámolásában több mint 600 ezer ember vett részt.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.