Perzsa leopárdokat kapott tegnap Portugáliából a Szocsi közelében lévő Kaukázusi Természetvédelmi Terület. A szakemberek bíznak benne, hogy a Kaukázusban valaha őshonos vadállatok ismét elszaporodnak a régióban.

Őshonos állatokat telepítettek a Kaukázusba

Perzsa leopárdokat kapott tegnap Portugáliából a Szocsi közelében lévő Kaukázusi Természetvédelmi Terület. A szakemberek bíznak benne, hogy a Kaukázusban valaha őshonos vadállatok ismét elszaporodnak a régióban.

A Karacsáj-Cserkesz Köztársaság védett területein az európai bölényeket telepítik újra. Perzsa leopárdokat és európai bölényeket telepítenek orosz természetvédelmi területekre. A lisszaboni állatkert leopárdpárjának, a kilenc éves Zagidnak és hétéves Andreának már több kölyke is született, így az oroszországi nemzeti park szakemberei joggal reménykedhetnek abban, hogy a portugáliai leopárdok új élőhelyükön is szaporodni fognak. A Szocsiban lévő leopárdközpont korábban Türkmenisztánból és Iránból is kapott leopárdokat, de a pároknak egyelőre nincsenek utódjaik. Az újonnan érkezett példányokat védett ketrecben helyezték el, de amint megtanulják, hogyan éljenek önállóan a Kaukázus hegyei között, gondozóik szabadon engedik őket. Az állatok viselkedését addig is bárki figyelemmel követheti a leopard.ru internetes oldalon. A leopárdok a XIX. század végén és a XX. század elején tűntek el a Kaukázusból. Törvényesen vadásztak rájuk, de nem csak őket, hanem a táplálékukat jelentő vadakat is kiirtották.

Az Oroszországi Föderáció területén való újbóli elszaporításukat a Természetvédelmi Világalappal (WWF) közös állami programban valósítják meg. A WWF ugyancsak részt vállal abban, hogy az európai bölényekből is egyre több éljen háborítatlanul az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező Karacsáj-Cserkesz Köztársaság területén. Október 9-én több külföldi újságíró jelenlétében engedtek szabadon újabb négy bölényt a Teberdai Természetvédelmi Területen. A két hím és két nőstény, mintha semmi sem történt volna, percek alatt legelészni kezdett, majd eltűnt a kíváncsiskodók elől, pedig 1500 kilométer távolságból, a rjazanyi régióban lévő Okai Természetvédelmi Területről szállították őket a Kaukázusba. Oroszország európai területén évszázadokig éltek bölények. Az utolsó vadon élő példányokat a múlt század elején pusztították el. Később, a negyvenes években két természetvédelmi övezetet is létrehoztak azzal a céllal, hogy elszaporítsák ezt a különleges, mára a védendő fajták közé tartozó állatot. 1991-re a bölények száma csaknem hatszázra nőtt a Szovjetunióban, de a Szovjetunió széthullása utáni években az orvvadászat megtizedelte a populációt.

Dzsamal Tekejev, a Karacsaj-Cserkeszföldön lévő Teberdai Természetvédelmi Terület igazgató-helyettese cáfolta, hogy az orvvadászat miatt tűntek el a bölények az Észak-Kaukázusból. A szakember szerint elképzelhető, hogy voltak ilyen esetek, de a populáció alapvetően azért fogyatkozott meg, mert a kisebb csoportokban itt élő és a hetvenes években ideszállított állatok nem tudtak keveredni egymással; nem jutottak át a magashegyi hágókon, így a vérfrissítés nem mehetett végbe. Tekejev úgy véli, most, hogy az idén már nyolc állattal bővült a bölénypopuláció, jövőre pedig remélhetően újabbakat kapnak, a génállomány felfrissülhet; az állatállomány 10-15 év alatt megerősödhet és fennmaradhat. Ehhez 10-50 évre és legalább 50 állatra lesz szükség.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.